A longitudinal empirical ICT research

Aki már írt szakirodalmi tanulmányt az tudja, hogy elég időigényes dolog. Ha időszűkében vagyunk, akkor a következő két online megoldás segíthet az angol nyelven írt szakirodalmi tanulmányoknál. 1. Miután az absztraktok alapján kigyűjtöttük a tanulmányokat (a kutatómunkát nem tudjuk megspórolni, de ez nem is baj), készítsünk kivonatokat a Topicmarks segítségével.  2. Ha nagyon lusták vagyunk, az így kinyert kivonatokat azonnal teljes szöveggé gyúrhatjuk, és kiértékelhetjük a Paper Rater segítségével. A Paper Rater a nyelvtani ellenőrzés után, plágium szempontjából is kiértékeli az írásunkat és további ajánlásokat is megfogalmaz, hogy hogyan lehetne még jobb az irományunk. Ha nem vagyunk elégedettek a végeredménnyel még mindig visszatérhetünk a korábbi hagyományos módszerünkhöz. A fenti két eszköz ingyenes és nagyon jól dolgozik, egy próbát mindenképp megér.

Egy amerikai blog egy hónapja közzétett egy 10-es listát azokról a nyelvekről, amit a  leginkább érdemes választani amerikaiaknak második nyelvként. A spanyol, a kínai és a francia után a német a negyedik ajánlott nyelv. Ez számomra pozitív meglepetés. Németül több mint 1,5 millióan beszélnek az USA-ban. A 1,5 millió nyelvet beszélő mellett a közös nyelvcsalád és a kiterjedt üzleti kapcsolatok miatt ajánlja a blog a német nyelv tanulását. További érdekesség, hogy sok nálunk szinte ismeretlen, egzotikus nyelv szerepel rajta, mint a filippínók által beszélt tagalog (rögtön a német után!), vietnámi, kóreai és a nyolcadik helyen a lengyel (Chicagóban van a Lengyelországon kívüli legnagyobb lengyel közösség). A 9. és 10. helyen az orosz, ill. az olasz áll. Érdekes lenne egy ilyen listát összeállítani Magyarország esetében is. Ebben segítségül lehet a 2006-ban az Eurobarometer által az EU-s nyelvhelyzetről közzétett jelentés . Ennek főbb megállapításai: Hazánkban a lakosság...

Ez vajon eddig miért nem jutott eszébe valakinek itthon egy felsőoktatási intézmény esetében? Biztos vannak egyedi együttműködési megállapodások (gondolom főleg a természet- és műszaki tudományok területen), de teljes intézményi projektről nem tudok, pedig ez egy tipikus win-win szituáció lehetne minden résztvevő számára. A másik lehetőség nyílt forráskodú projektek indítása lenne, amire jó pár példa van már (bővebben ld. ezt a német tanulmányt ).

Fehér Péter (2009-ben a Szegedi Neveléstudományi Doktori Iskolában szerzett fokozatot ) és Hornyák Judit indított egy cikksorozatot a techline-on , amelyben a magyarországi netgenerációt járják körül hét részben. ... mindenekelőtt a gyökerekhez visszanyúlva Don Tapscott és Marc Prensky amerikai társadalomkutatók vízióit mutatjuk be, amelyekben az ezredforduló körül felvázolták egy új nemzedék, a netgeneráció (Tapscott) vagy az ún. digitális bennszülöttek (Prensky) megjelenését és jellemzését, és kitérünk a hazai előzményekre is. Az azóta eltelt évtized alatt lassan körvonalazódik, hogy ezek a jóslatok mennyiben váltak valósággá. Mivel ez a generáció Nyugat-Európában is most ért a felsőoktatás kapujába, egyre több kutatás foglalkozik napjainkban a témával. Netgeneráció (1.): tényleg más a miénk?  (ld. még PÉK 2010 előadás ) A második részben kiderül, mivel töltik idejüket leginkább a „netgeneráció tagjai”, hány óra fér bele a 24 órába, hogyan működik a „humán multitaszk”. Milyen v...

Vajon ez igaz lehet 10 órát egyéb céllal a monitorok előtt eltöltő személyekre is? Mindez tehát azt jelenti, hogy a játékok nagyon is jó hatással vannak a szellemi képességekre, ezzel párhuzamosan azonban károsan hathatnak a fizikai állapotra.

Két napja írtam a magyar fiatalok netezési szokásairól , és megemlítettem, hogy a használt mérőeszközöket felül kell vizsgálni, frissíteni kell őket. Az NHH pedig ezt írja legfrissebb jelentésében : Magyarországon több mint 1,8 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés van, ezen belül több mint 1 millió kábeles. A vezetékes előfizetések mellett gyorsan nő, miközben egyre többen veszik igénybe a mobilinternetes szolgáltatásokat is. A hatóság piackutatási adatai szerint a magyar háztartások közel fele rendelkezik valamilyen szélessávú internet – DSL, kábel, vagy asztali, illetve hordozható számítógépen használt mobilinternetes – előfizetéssel.  Ezt az utóbbi kérdőívekben én is tapasztaltam: egyre többen adtak meg kétféle nethozzáférés-típust , a hagyományos hozzáférések mellett mobilnetet. Az IKT kérdőív kapcsán erre majd ki kell térnem, mint ahogy arra is, hogy az IKT hozzáférés mutatója évről évre javul . Igaz nem reprezentatív a mintám, de akkor is a teljes évfol...

Egy 2010-es, angol nyelvű EU-s esettanulmány az interaktív tábláról: Interactive Whiteboard - National Case Studies . Magyarország mellett még nyolc ország esettanulmánya olvasható, a magyar rész a 45. oldalon kezdődik, két esettanulmányt tartalmaz, az egyik egy általános iskolát, a másik egy gimnáziumot mutat be. Az esettanulmányokat a 84 iskolával felvett kérdőívek eredményei vezetik fel. Felsőoktatásról nincs szó a tanulmányban.

Épp egy hónapja írtam a felhőben tárolt adatok biztonságáról , és most olvasom ezt az érdekes posztot , miszerint a CD-k 5-10 évnél nem bírják tovább. A növekvő adatainkat azonban tárolni kell valahol. Az idézett poszt szerint a legjobb, "ha egy biztonságosnak vélt archívum helyett több helyen, és legalább két különböző adathordozóra, például merevlemezre és nem újraírható CD-, DVD-lemezre másolva tárolják azokat". Én ehhez hozzátenném, hogyha nem bizalmas információkról, adatokról van szó, akkor azért a felhő nagy  segítség, de onnan is  rendszeresen kell biztonsági mentéseket végezni, lehetőség szerint külső merevlemezre.

Az Európai Iskolahálózat megjelentette a 2009/2010-es évi EU-tagországok IKT országjelentéseit. A jelentésről magyarul itt lehet olvasni, angolul pedig itt: Insight Country Report . A Magyarországról szóló 13 oldalas angol nyelvű jelentésben vannak érdekességek. Például a Moodle-t nevesítik benne a tanulási platformoknál, megemlítve, hogy használata inkább a felsőoktatásban elterjedt. Ezen kívül a mellékletben számszerűsítve fel vannak tüntetve az iskolákban használt IKT eszközök, köztük a fix vagy hordozható interaktív táblák, melyekből 5184 található.

Egy elég átfogó pdf fájl-gyűjtemény az "Interaktív" címszó alatt (köztük sok interaktív táblás tanulmány, szakirodalom) a PDF Gratis oldalon , ahol a neten ingyenesen elérhető pdf fájlok között kereshetünk megadott kifejezésekre (pl. Moodle ). Persze egy megfelelő Google-kereséssel (pl. Moodle ) is hasonló eredményt érhetünk el, de a szándék - ingyenesen elérhető tartalmak tematikus kereshetősége - dicséretes (vö. még ezzel: Moodle ). Sőt a trendekkel is egybe vág, mert a szöveges keresésnek vannak korlátai is, persze még mindig lehet nagyon kreatívan :) is használni.

Egy témába vágó jelentés az Európai Bizottság munkacsoportjától: Report on the impact of information- and communication technology (ICT) and new media on language learning .

Egy remek tanulmány, ami referenciaként szolgálhat a témában. A kutatás paraméterei nagyon hasonlók.

Elkészült az interaktív tábla osztálytermi tanításra gyakorolt hatásait összegző tanulmány, melyben 15 angolszász ország kutatásának eredményeit összegzem. Hamarosan megjelenik, előzetesként itt olvasható az absztrakt.

A mai napon a III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia online kötete hivatalosan is megjelent, benne az "IKT eszközök pedagógiai célú hatásvizsgálata a  Budapesti Gazdasági Főiskola német nyelvi csoportjaiban" c. tanulmánnyal.

Csalódás volt a "Using interactive whiteboards to support learner-centred approaches to language teaching and learning" c. előadás a Eurocall konferencián , pedig nagyon vártam. Cutrim-Schmid helyett Ton Koenraad prezentált, de nem ezért. Az absztrakt többet ígért, de ehelyett egy "tananyagkiállítás-színvonalú" prezentációt kaptunk (a tábla előnyei, szótanuláshoz néhány anyag), de semmi a konkrét eredményekről, tanulságokról, jövőbeni kutatási irányokról. Ami meglepő, hogy a kérdések (egyetlen egyet leszámítva, mely az interaktív tábla kizárólagos hozzáadott értékét firtatta más IKT eszközökkel, pl. laptoppal szemben) sem igazán érintették a lényeget, mintha mindenki megelégedett volna ezzel a színvonallal. (Ez egyébként számomra meglepő módon az egész konferenciára jellemző.) Pedig Cutrim-Schmid 2006-os tanulmányában ezt írja: Several authors have pointed out that CALL research does not have the academic status that it should have because it does not tak...

Az Iskolakultúra online verziójában elérhető egy tanulmány az interaktív tábláról Kelemen Ritától . Ennek a publikációs lehetőségnek (és publikációnak) az érdekessége a képi és videó anyagok beillesztésének lehetősége (ld. dupla kattintás a gémkapcsokon). Hamarosan elkészül a szakirodalmi tanulmányom az aktív tábla nemzetközi irodalmából.

Érdekes megállapítások a TALIS-vizsgálatban : "Magyarországon (ahogy más országokban is) azok a tanárok érzik jól magukat az osztályteremben, akik hisznek abban, hogy tanítási kompetenciáikat fejleszteni tudják, s erre törekszenek is, akiknek didaktikai felkészültsége elegendő arra, hogy az osztályteremben pozitív tanulási légkört teremtsenek, akik nyitottak a pedagógiai újításokra, képesek a tanulókat aktivizálni a tanítási órán, és jól tudnak együttműködni kollégáikkal. " "...a pedagógusmunka folyamatos értékelése elsőrendűen fontos a tanári kompetenciák fenntartása, javítása szempontjából, s ebből kell kiindulnia a tanárok egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott szakmai támogatásnak..." "...az igazi pedagógus tehetségek pályára irányításához, pályán tartásához külső értékelésre, és ennek az értékelésnek az érvényesítésére is szükség van. Le kell bontani az akadályokat a pályára alkalmatlanok kiszűrése elől, és a kiváló pedagógusoknak a pál...

A januári EDEN LOGOS konferencia anyagai, prezentációi elérhetőek az interneten . A megjelent teljes tanulmánykötet itt olvasható . Ez pedig a kötetben megjelent tanulmány:

A nagy szünet alatt sem állt meg az élet, volt egy részvétel a EDEN LOGOS konferencián , ahol angolul kellett prezentálni az eddigi eredményeket, ez volt az első alkalom, hogy angolul beszéltem nyilvánosan és egész jól sikerült. Február 6-án a III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia ( program Word-ben ) jön, ahol ugyanezt fogom csak magyarul. Mai hír, hogy a Virtuális tanulási környezetek használata c. publikációm megjelent a Kodolányi János Főiskola NYELVinfó lapjában (NYELV INFÓ XVI. évfolyam 2008/4.szám 3-15.) és Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központja böngészésre ajánlja . Ebben a Coospace-szel két szemeszter során szerzett tapasztalatokról írok 84 hallgatói kérdőív alapján. A tanulmány itt is olvasható: Azonban a mai nap legnagyobb híre, a kutatást elfogadta az EARLI JURE bizottsága, így aug. 24-én és 25-én között irány Amszterdam! Dear András Kétyi, Congratulations! The review process for your proposal titled “Compa...

Dorner Helga tanulmánya kapcsán a következők jutottak eszembe: Log fájlok hasznosak lehetnek a kvantítatív elemzésben (Moodle és CS) „A kollaboratív tudásépítés során a résztvevők (tanulók) együttesen, egyidejűleg dolgoznak egy probléma megoldásán. A tanulók határozzák meg céljaikat, és a pedagógus nyújt segítséget e célok megvalósításában. A kollaboráció tanulócentrikus, a tudatosságra késztet és csoportfelelősséget alakít ki a résztvevőkben.” (nekem nincs ilyen feladatom!) Kevés releváns szakirodalmam van (Scardamala és Bereiter, szociális episztemológia, trialogikus tanulás (Hakkarainen), Vigotszkij közeli fejlődési zóna, CSCL, Sfard, számítógéppel segített kollaboratív tanulási környezet (Stahl), Henri „A számítógéppel segített kollaboratív tanulási környezetben tárolt írásos csoportszintű interakciók elemzése és értelmezése „láthatóvá teszi” a tudásépítés folyamatát csoporton belül, így a kollaboratív tanulást kutatók számára ezen interakciók az empirikus adatelemzés forrása...