10 nyelv, amit a leginkább érdemes tanulni

Egy amerikai blog egy hónapja közzétett egy 10-es listát azokról a nyelvekről, amit a  leginkább érdemes választani amerikaiaknak második nyelvként.
A spanyol, a kínai és a francia után a német a negyedik ajánlott nyelv. Ez számomra pozitív meglepetés.

Németül több mint 1,5 millióan beszélnek az USA-ban. A 1,5 millió nyelvet beszélő mellett a közös nyelvcsalád és a kiterjedt üzleti kapcsolatok miatt ajánlja a blog a német nyelv tanulását.
További érdekesség, hogy sok nálunk szinte ismeretlen, egzotikus nyelv szerepel rajta, mint a filippínók által beszélt tagalog (rögtön a német után!), vietnámi, kóreai és a nyolcadik helyen a lengyel (Chicagóban van a Lengyelországon kívüli legnagyobb lengyel közösség). A 9. és 10. helyen az orosz, ill. az olasz áll.

Érdekes lenne egy ilyen listát összeállítani Magyarország esetében is. Ebben segítségül lehet a 2006-ban az Eurobarometer által az EU-s nyelvhelyzetről közzétett jelentés.

Ennek főbb megállapításai:

• Hazánkban a lakosság 58%-a nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem.
• A leginkább beszélt idegen nyelv Magyarországon a német, a lakosság 25%-a beszéli (angolt csak 23%). (Kíváncsi leszek a következő jelentésre, vajon fordul-e az állás. Arra a kérdésre, hogy melyik idegen nyelvet kellene elsőnek tanulni a magyar megkérdezettek 85%-a az angolt, 73%-a a németet adta meg.)
• Magyarországon a megkérdezettek szerint a következő nyelveket kellene leginkább tanulni a gyerekeknek: angol (85%), német (73%), francia (4%), spanyol (3%), orosz (2%), olasz (2%).
• Az EU-ban a leginkább beszélt 5 idegen nyelv az angol, a francia, a német, a spanyol és az orosz.
• Az angolt az EU lakosainak 51%-a beszéli vagy anyanyelvként vagy idegen nyelvként, németet 32%, franciát 26%, olaszt 16%, spanyolt 15%, lengyelt 10%, oroszt 7%. (Nem lehet nem észrevenni, hogy ezek a nyelvek az amerikai listán is mind szerepelnek, még a lengyel is!) Idegen nyelvként egyébként az angol (38%), a német (14%) és a francia (14%) a legnépszerűbb.
• Az EU lakosai kevéssé motiváltak nyelvtanulást illetően, 5-ből 1 személy mondja, hogy tanul vagy a következő 12 hónapban tanulni tervez egy idegen nyelvet. (Vagyis nem csak a magyarok kevésbé motiváltak).
• A három nyelvtanulástól visszatartó tényező az időhiány (34%), a motiváció (30%) és a nyelvtanulás költségei (22%). Az ingyenes nyelvtanfolyamok (26%) és a rugalmas, egyénhez alkalmazkodó nyelvleckék (18%) a megkérdezettek szerint növelnék a nyelvtanulási hajlandóságot.
• A nyelvtanulást egyre inkább praktikus szempontok motiválják, mint idegen nyelv használata munka során (32%), külföldi munkavállalás (27%), de a gyengébb ("soft") motiváló tényezők továbbra is jelentősek, nyaralás miatt 35%, személyes kedvtelésből 27% tanul idegen nyelvet.
• Az EU lakosok 83%-a szerint fontos a nyelvtudás (53% szerint nagyon fontos, 30% szerint elég fontos). Svédországban ez az arány 99%, Cipruson 98%, Luxemburgban 97%. Portugália és Görögország áll a lista végén, de az arány itt is 75%.
• Azokban az országokban, ahol a filmek nincsenek szinkronizálva a legmagasabb az idegen nyelvet beszélők száma (Svédország, Dánia, Finnország). Az EU lakosok 56%-a szinkronizálva szeret filmet nézni, különösen Magyarországon (84%!) és Csehországban (78%).
• A tendenciák biztatóak az előző, 2001-es felméréshez képest. 2001-ben 47% beszélt legalább egy idegen nyelvet, ma 56%. (Szerintem itt torzító hatást jelentenek a 2004-ben felvett országok, ahol sok a kisebbség, elég csak a szomszédos országokra gondolni, ahol jelentős számú magyar anyanyelvű kisebbség él, tehát érdemes lett volna kiszűrni ezeket az országokat, és úgy megnézni, hogy igaz-e ez az állítás.)

Izgalmas lesz majd a legfrissebb jelentés adatait elolvasni és a fentiekkel összevetni. Ha jól számolom, az új jelentés 2011-ben lesz esedékes.

Visszatérve a 10-es nyelvlistához, egy hasonló magyarországi 10-es lista véleményem szerint így nézne ki.

A felmérésben szereplő hat nyelvet átvenném: angol, német, francia, spanyol, orosz, olasz.
Ehhez jönne még a kikerülhetetlen globális trend miatt a kínai (kínai iskola is van már, ahova egyre több magyar gyerek jár).
A japán is népszerű, több középiskolában (pl. Hunfalvy) és felsőoktatási intézményben (pl. BGF Külkereskedelmi Kar, Károli Gáspár Református Egyetem, ELTE) oktatják.
Egy skandináv nyelvet is belevennék (pl. svéd), mert az angol és a német után ez nem olyan nehéz, sokan választják egyetemen "B szakként" és ugyanezért nálam a holland is bent lenne a 10-ben.

Környező ország nyelvét nem venném be, mert sok az ott élő magyar, akik mindkét nyelvet beszélik, illetve a német vagy az angol, idősebbeknél és szláv országokban meg esetleg az orosz lingua franca-ként kiváltaná ezeket a nyelveket.