A longitudinal empirical ICT research

Minden kérdőív adata az SPSS-ben, így a hétvégén indul az adatelemzés. A következő 11 adattáblát elemzem majd: Hallgatóknál (7 adattábla): Tesztek: szintfelmérők és zárótesztek (hallás, szókincs, olvasás, nyelvtan) eredményei Motivációs kérdőív (NYEK) 1. (március) Motivációs kérdőív (NYEK) 2. (május) IKT kérdőív 1. (március) IKT kérdőív 2. (május)  Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (május)  Tanároknál (4 adattábla): Tanári IKT kérdőív 1. (március) Tanári IKT kérdőív 2. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (március)  Az adattáblák elemzése mellett elvégzem még a hallgatói blogbejegyzések kvalitatív elemzését. Ezeket az ASSIST kérdőív eredményeivel összevetem majd. Az elemzés menete a következő lesz: A  teszteknél a leíró statisztikákon túl kétmintás T-próbát nézek kísérleti-kontroll, 1. és 2. évfolyam, illetve nemek bontásában. (1) A márciusi és ...

Két napja írtam a magyar fiatalok netezési szokásairól , és megemlítettem, hogy a használt mérőeszközöket felül kell vizsgálni, frissíteni kell őket. Az NHH pedig ezt írja legfrissebb jelentésében : Magyarországon több mint 1,8 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés van, ezen belül több mint 1 millió kábeles. A vezetékes előfizetések mellett gyorsan nő, miközben egyre többen veszik igénybe a mobilinternetes szolgáltatásokat is. A hatóság piackutatási adatai szerint a magyar háztartások közel fele rendelkezik valamilyen szélessávú internet – DSL, kábel, vagy asztali, illetve hordozható számítógépen használt mobilinternetes – előfizetéssel.  Ezt az utóbbi kérdőívekben én is tapasztaltam: egyre többen adtak meg kétféle nethozzáférés-típust , a hagyományos hozzáférések mellett mobilnetet. Az IKT kérdőív kapcsán erre majd ki kell térnem, mint ahogy arra is, hogy az IKT hozzáférés mutatója évről évre javul . Igaz nem reprezentatív a mintám, de akkor is a teljes évfol...

A saját (órai) tapasztalataim is egybe vágnak ezzel: Az adatok alapján a 15-24 évesek közösségi és videómegosztó site-okon töltik el online idejük egyharmadát !" Vagyis "a fiataloknál a Farmville , az MSN és a YouTube a menő". (Forrás: Mit nézegetnek a magyar fiatalok az interneten? ) És akkor ezen eszközök időigényéről még nem is beszéltünk! Ez egybe vág azzal, amit az IKT kompetencia kapcsán folyamatosan mérek: hiába a jó hozzáférés, a magas kompetencia és a pozitív attitűd, ha a fiatalok nem aktívak az IKT eszközök ésszerű, célirányos, produktív használatában (persze az is vita tárgyát képezheti, hogy mi is számít annak). Viszont ez egyúttal a mérőeszközöm IKT aktivitási mutatójának itemkritikája is egyben. Biztos, hogy frissíteni kell a mérőeszközömet . A fenti eredményeket érdemes lesz majd összevetni a három egyetem és egy főiskola hallgatóinak IKT és web 2-eszközök használati szokásaival , amit nemrég vettünk fel. Ez esetleg jó alapot nyújthat ehhez. A...

Ezen az oldalon sok mérőeszköz található a Measuremnet Instruments pontban, többek között a tanulói típusokat vizsgáló Approaches and Study Skills Inventory for Students (ASSIST) kérdőív. Az SPSS-ben történő elemzéshez pedig ehhez egy kis útmutató is elérhető.