A longitudinal empirical ICT research

Íme: 1-3. Laptop + internet (WiFi!!!) + SSD A laptop ALAP, na meg az internet is: a korábbi (beszkennelt) és a kollektív, folyamatosan frissülő ismeretek. Enélkül nincs 21. századi tanár. A WiFi pedig a szabadságot jelenti. Steve Jobs-nak (ebben is) igaza volt, amikor minden kábeltől meg akart szabadulni (meg is fogunk!). Az SSD-s laptop egy olyan újabb minőségbeli ugrás, hogy az elmondhatatlan. Gyors és halk és az akku is sokkal tovább bírja. A javaslatom: maximum memória és SSD, kombinálva a legújabb operációs rendszerrel (meg esetleg egy nemrég cserélt akkumulátorral), és egy percig nem érezzük, hogy új gépet kellene venni. Ráadásul ez ma már relatíve olcsón kivitelezhető. Hajrá! 4. Mobileszköz (bármilyen: okostelefon vagy tablet) Nem mindig van nálam laptop, de mobil igen. Laptop mindig van nálam, de sokszor nincs kedvem elővenni vagy éppen bonyolult. Ilyenkor remek szolgálatot nyújt bármilyen mobil eszköz. Igaz, hogy ezzel nem lehet "nagy dolgokat műveln...

2011. január 11-én a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának német nyelvből szintfelmérőt író hallgatói (n=119) egy kérdőívet is kitöltöttek, melyben az okostelefonokkal kapcsolatban is szerepelt hat kérdés. Kitöltött kérdőívből kevesebb érkezett be (n=81). Ebben a posztban ennek eredményeiről lehet röviden olvasni. 1. A kérdőívet kitöltő hallgatók mintegy egyharmada rendelkezett okostelefonnal. A fenti eredményeket érdemes összevetni a nemzetközi adatokkal . Nem sokat tévedtem a becslésemmel: előzetesen 25-29% közé tippeltem a magyar arányt, de a 32,1% végül az USA szintjének felel meg. Igaz, ez nem reprezentatív, egy budapesti, népszerű felsőoktatási intézményben biztos, hogy az országos átlag feletti eredmény születik. 2. A "Milyen típussal rendelkezel?" kérdésre csupán 22-en válaszoltak a 81-ből. A következő konkrét készülékeket említették (páran típusjelzés nélkül válaszoltak): Apple Iphone 3GS, Blackberry 9700 Bold, HTC Magic, iphone, iPhone 4,...

A tegnapi könyvajánlóhoz (az internet felületes olvasásra ösztönöz) kapcsolódik egy már lassan féléves cikk: SG.hu - Hogy olvasunk a leggyorsabban? A Nielsen Norman Group négy eszközön vizsgálta az olvasás gyorsaságát. Az elemzésben csak 32-en vettek részt, így reprezentatívnak egyáltalán nem nevezhető. A résztvevőknek Hemingwaytől kellett olvasniuk egy rövid történetet (kb. 17 perc alatt végeztek vele) négy felületen: nyomtatott formában (könyv), iPad-en, Kindle readeren és PC-n. Az eredményekről röviden. Gyorsaság: A leggyorsabban nyomtatott formában olvasunk, iPaden 6,2%-kal, Kindle olvasón 10,7%-kal lassabban. Elégedettség: Az eszközöket egy 1-től 7-ig terjedő skálán értékelték. A sorrend a következő volt: 1. iPad 5,8 2. Kindle 5,7 3. Könyv 5,6 4. PC 3,7 (eléggé lemaradva a többitől) A számítógépen nem szeretnek olvasni a diákok, ezt már megtapasztaltam, sokan kinyomtatják a tankönyv szövegeket és úgy olvassák, de a feladatokat ...

Már majdnem féléves cikk , csak most akadtam rá, de érdekes lenne kipróbálni ezt németül is, igaz a választék (és ezáltal nyilván a motiváló erő is) kisebb (lehet). Az eddigi tapasztalatok alapján azonban rendszeresen kellene hanganyagokat használni, és lehetőség szerint órán kívül. Az  alapmódszer, hogy a diákok javasolnak egy válogatást egy előre összeállított zenei listából, s a tanár ezek szövegét használja a nyelvtani magyarázatokhoz. A dalok szövegét újra és újra ismételve ismerkednek meg a kifejezésekkel, nyelvtani szabályokkal. A tanár mindig meghallgatja, és úgy állítja össze az általa kiadott listát, hogy a dalok szövege alkalmas legyen nyelvtani összefüggések magyarázatához. Természetesen minden válogatás alkalmazkodik az adott iskolai osztály diákjainak tudásszintjéhez. Az értékelés már hagyományos módszerekkel történik, tesztekkel, szóbeli vizsgákkal.