A longitudinal empirical ICT research

Time-lapse Mining from Internet Photos Érdekes videó a Washingtoni Egyetem és a Google közös projektjében, amely az interneten szabadon elérhető fotókból (pl. Flickr) készít time-lapse videókat. A projektben 86 millió fotót gyűjtöttek össze, majd rendszerezték őket idő és a felvétel készítésének nézőpontja szerint. A videók megmutatják egy-egy népszerű hely változását az idő (évek) során. A kutatók 10728 ilyen változást (time-lapse) nyertek ki a szoftverükkel. Például, hogy hogyan olvadnak a gleccserek, hogyan épülnek városrészek, vagy éppen hogyan nem épülnek tovább a megkezdett épületek. Hogyan tűnnek el kisebb dolgok (pl. kövek) népszerű turisztikai helyekről vagy épp hogyan áll egy őr 5 éven át ugyanabban a pózban, ugyanott. Az adatbányászat érdekes trendeket mutathatna meg a neveléstudomány területén is, csak ahhoz az ingyenes és önként feltöltött képekhez hasonlóan nagy mennyiségű transzparens adatokra lenne szükség. Nyilván ez több szempont miatt (adatvédelem, megf...

1034 GB, több mint 1 TB! Ez azért nem hangzik rosszul, és semmit nem kell érte "okoskodni", csak szépen beregisztrálni. Persze aki akarja, az ezt az 1029 GB-t  komolyan feltornázhatja, ráadásul mindezt legálisan. Miért és kinek jó ez? Adatvesztésnél, újratelepítésnél egy ilyen másodlagos biztonsági mentés (backup) életmentő lehet. Akkor is jó, ha másokkal szeretnénk a lehető legegyszerűbben állományokat megosztani . Ha rendszeresen szükségünk van adatainkra , de nem szeretnénk azokat mindig mindenhova magunkkal vinni. Ha mi magunk, környezetünk több eszközt használ (laptop, mobil, táblagép), akkor az adatok több eszköz közötti szinkronizálásának céljából ez a legegyszerűbb és felhasználóbarátabb megoldás.  Miért nem és kinek nem jó ez? Ha nem bízunk meg a felhőszolgáltatókban (ezek nagy IT cégek: Yahoo, Google, Microsoft stb.), féltjük tőlük magánszféránkat , ne használjuk ezt a lehetőséget. Akinek nincs lehetősége széles sávú internet hozzáférésre (pl....

A saját (órai) tapasztalataim is egybe vágnak ezzel: Az adatok alapján a 15-24 évesek közösségi és videómegosztó site-okon töltik el online idejük egyharmadát !" Vagyis "a fiataloknál a Farmville , az MSN és a YouTube a menő". (Forrás: Mit nézegetnek a magyar fiatalok az interneten? ) És akkor ezen eszközök időigényéről még nem is beszéltünk! Ez egybe vág azzal, amit az IKT kompetencia kapcsán folyamatosan mérek: hiába a jó hozzáférés, a magas kompetencia és a pozitív attitűd, ha a fiatalok nem aktívak az IKT eszközök ésszerű, célirányos, produktív használatában (persze az is vita tárgyát képezheti, hogy mi is számít annak). Viszont ez egyúttal a mérőeszközöm IKT aktivitási mutatójának itemkritikája is egyben. Biztos, hogy frissíteni kell a mérőeszközömet . A fenti eredményeket érdemes lesz majd összevetni a három egyetem és egy főiskola hallgatóinak IKT és web 2-eszközök használati szokásaival , amit nemrég vettünk fel. Ez esetleg jó alapot nyújthat ehhez. A...