A longitudinal empirical ICT research

Nemrég elgondolkodtam azon, hogy 2007. óta, amióta tanulási környezet (Coospace) elérhető a főiskolánkon, mi változott a tanítási gyakorlatomban, mit adott nekem az IKT? Az  alábbiak sok esetben szubjektív észrevételek, és hangsúlyozottan saját (nyelv)tanítási tapasztalat közelmúltbeli tapasztalatait tükrözik, amivel lehet (és kell) is vitatkozni. Az IKT jó dolog Szerintem az IKT jó dolog és remek lehetőségeket adott. Konkrétan számomra a következőket: Többször felhasználható,  rugalmasan paraméterezhető feladatgyűjteményt, teszteket. Remek demonstrációs lehetőségeket, vizuális segítséget. Gyors, akár azonnali visszajelzést (tanár-diák és diák-tanár viszonylatban egyaránt). Rendszerezett keretet, munkamenetet:  adminisztráció rendszeres, egyszerű vezetését,  beadandó feladatok menedzselését,  információk gyors, rugalmas célba juttatását. Fénymásolatok, könyvcipelés teljes kiiktatását. A fentiek nélkül jelentősen nehezebb lenne az ...

Nemrég találtam rá a busuu app-ra az Android Marketen (iOS verziója is van ) és nagyon megtetszett. Még akkor is, hogy ha a teljes anyag csak egy részét vehetjük igénybe ingyenesen. PC-n 7 napig tesztelhetjük ingyen, utána viszont 4,49 EUR/hó összegért használhatjuk a teljes verziót. Van, akinek megérheti a befektetést. A program nagyon igényes (most jöttem rá, hogy mennyire fontos is a design), talán a legigényesebb a jelenleg piacon lévőknél és van egy nagyon fontos jellemzője a piacon lévő többi versenytárssal (pl. a Tell Me More) szemben, nevezetesen hogy online felületet ad a nyelvtanulóknak egymással való kapcsolatfelvételre, szóban és képben egyaránt. A rendszerben online jelenlévő busuu-felhasználókra kattintva chatelhetünk vagy  beszélgethetünk velük, sőt videóbeszélgetésre is van mód, igaz ehhez mindkét felhasználónak engedélyezni kell a mikrofont és a videót. A felület nagyon szellemesen oldotta meg a hasonló képességű felhasználók kiválasztását, busuu gyümölcs...

Hosszas szülés után végre megjelent a Coospace 4.0 verziója. Lehetne ez egy örvendetes dolog, de sajnos nem az. Hogy miért? Nos, ez egy kicsit hosszú lesz. 2011. október 29-én szombaton már nem volt elérhető a Coospace régi verziója és az újat 3 napos folyamatos frissítés után sikerült sem sikerült rendesen feltenni. A fejlesztők nyilván érzékelték a nem kevés problémát, és próbálhattak valamit javítani rajta, mert tegnap november 9-én 23 órakor a Coospace megint nem volt elérhető: De a hibák maradtak. DESIGN Illyen volt, ilyen lett: Az oldal fejléce vastag, funkciótlan, kihasználatlan . Minek? Csak foglalja az értékes helyet és még csak jól se néz ki. Nem értem miért kell erőltetni ezt a sótlan-szürke neptun/etr feelinget, mert így még annak is elmegy a kedve a belépéstől, akinek amúgy lenne. Coospace-Neptun, mint két tojás: Skinek nincsenek, de ami zavaróbb, hogy  a betűk olvashatatlanul aprók az egérszürke háttéren, ami a használhatós...

Mindennek (jelenségnek, eszköznek, terméknek) van egy íve. A termékciklust alapul véve, minden megjelenik, növekszik, elterjed, végül hanyatlik. A web 2-es eszközök, a social media most az elterjedés, sőt a telítődés szakaszába léptek, ahol a zaj,  a redundancia jelentősen meghaladta már az információt. És itt jön a lényeg: ma a piacon lévő rendszerekben nincs meg a hatékony szűrés lehetősége. Csak egy példa: "Egy gyakornoki pályázaton 37 főből álló csapat szűrte ki a rengeteg tweet közül a legjobbakat." (Forrás: itt ) Kinek van erre manapság ideje, kedve, energiája? Főleg magánemberként. Nem véletlen a Facebook lassulási üteme a fejlett országokban , és a web2-ből kiábránduló felhasználók jelentős hányada. Ennek kapcsán nagyon érdekes egy Twitter-fiókját törlő blogbejegyzése a kilépés okairól. Nem volt ideje a linkek olvasására, hiába mentette le azokat, később sose tért vissza hozzájuk. Az online ismerősökkel szemben bizalmatlanság alakult ki, ami az offline v...

Az e-könyv olvasók ellenére sok IT-témájú könyv jelenik meg papír formában, amik ajándékként is megállják helyüket. A futurzone.at közzétett egy 10-es listát: Neuer Lesestoff für Technik-Begeisterte - Futurezone . Közte elég sok a Facebook-kal, a nagy "időmegsemmisítővel", foglalkozik. Számomra a listán legérdekesebb Nicholas Carr könyve a "Wer bin ich, wenn ich online bin" c.könyve. Véleménye szerint a multitasking stressz és a sok linkkel teletűzdelt oldal miatt a gondolkodásunk is megváltozik, felületesebben olvasunk és rosszabbul tanulunk. (Carről és a hozzá hasonló pesszimistákról olvashatunk az Átdrótozott agyak c. cikkben is). Van más érdekes könyv is, érdemes végignézni a listát.

A  World Blogging Forum 2010 résztvevői a blogolás jövőjéről beszélgettek nemrég Bécsben . Érdekesebb vélemények: "Időszerű még manapság a blogolás? 9 éve blogolok, de manapság már gyakrabban használok Twitter-t és Facebook-ot." ( Heinz Wittenbrink ) "Facebook=fastfood, blog=főzd magad" ( Ritchie Pettauer ) A blog személyes tudás-kezelő, amivel a régebbi bejegyzések könnyebben és gyorsabban visszakereshetők. Sok blog tényfeltáró jelleggel agyon- vagy elhallgatott témák publikálásával még mindig nagy feltűnést, botrányt tud kelteni és nagyban hozzá tud járulni az igazság érvényre juttatásához. (pl. háborús veteránok listájának közzététele Horvátországban, akik jogosulatlan privilégiumokhoz jutottak).  Reflexiók: Sok blogger tech geak-ként átnyergelt az újabb web2.0-es eszközökre, mivel azok újabb funkciókat, vagy a korábbiak felturbózott változatait nyújtották, és korábbi blogjaikat feladták, magukra hagyták. Mit lehet ehhez hozzátenni? Ez egy nagyon plaszt...

Martin Weller (már megint) nagyon érdekes és aktuális dolgokról ír blogjában : Mi az értelmük a hagyományos konferenciáknak a mai nyitottabb, gyorsabb világban? Konferenciaszervezőként kissé keserű tapasztalatait osztja meg. Ma a konferenciák többségét kitevő hagyományos, offline, fizetős konferenciákat szerinte a következő kérdések mozgatják: Cycle View more presentations from Martin Weller . Ahhoz, hogy egy konferencia életképes legyen, szükség van résztvevőkre, akik befizetik a részvételi díjat. Ahhoz, hogy a résztvevők részt vehessenek a konferencián, szükségük van támogatásra az intézményük (egyetem, kutatási projekt) részéről. Ahhoz, hogy részvételüket igazolják előadást kell tartaniuk. Az előadásnak előzetes "peer-review-n" kell átesnie, az elfogadott előadást a résztvevők önéletrajzukban szerepeltethetik. (Publish or perish, ugye.) A részvevők csak olyan konferenciákra mennek, melyek biztosítják ezt. Vagyis, ahhoz, hogy egy konferencia életképes le...

Oktatói és diákvélemények olvashatók a hivatalos honlapon. Kár, hogy a diákvéleményeknél nem látható, hogy melyik intézmény diákjai fogalmazták meg véleményüket. Például érdekes lenne tudni, hogy ez melyik intézmény kapcsán hangzott el (bár szerintem hasonló lehet az arány a mi intézményünk esetében is): A rendszer nagyon jó, sosem tapasztaltam hibát vagy hiányosságot. Mindez hiába, ha a tanárok 70-80%-a nem használja... 

Fehér Péter (2009-ben a Szegedi Neveléstudományi Doktori Iskolában szerzett fokozatot ) és Hornyák Judit indított egy cikksorozatot a techline-on , amelyben a magyarországi netgenerációt járják körül hét részben. ... mindenekelőtt a gyökerekhez visszanyúlva Don Tapscott és Marc Prensky amerikai társadalomkutatók vízióit mutatjuk be, amelyekben az ezredforduló körül felvázolták egy új nemzedék, a netgeneráció (Tapscott) vagy az ún. digitális bennszülöttek (Prensky) megjelenését és jellemzését, és kitérünk a hazai előzményekre is. Az azóta eltelt évtized alatt lassan körvonalazódik, hogy ezek a jóslatok mennyiben váltak valósággá. Mivel ez a generáció Nyugat-Európában is most ért a felsőoktatás kapujába, egyre több kutatás foglalkozik napjainkban a témával. Netgeneráció (1.): tényleg más a miénk?  (ld. még PÉK 2010 előadás ) A második részben kiderül, mivel töltik idejüket leginkább a „netgeneráció tagjai”, hány óra fér bele a 24 órába, hogyan működik a „humán multitaszk”. Milyen v...

Folyamatosan befogadjuk az életünkbe az új technológiákat, pedig nem értjük, hogyan működnek a programok, hogyan hatnak ránk ezek az eszközök. Nem tudunk programozni, fogalmunk sincs róla, hogyan működik pontosan a számítógép, talán nem is érdekel bennünket. Ehelyett abba fektetünk sok energiát, hogy kiderítsük, mire használhatjuk a programokat. Lehet, hogy ez nagy hiba… Képesnek kell lennünk a digitális média torzításainak kiszűrésére és arra, hogy tudatos döntéseket hozzunk, ne pedig a tálcán elénk kínált néhány opció közül válasszunk.   Ha azt szeretnénk, hogy a programok értünk legyenek, de ne uraljanak bennünket, be kell tartanunk a digitális kor tíz parancsolatát. 1. Idő Nem kell mindig elérhetőnek lennie. Az internet aszinkron rendszer, magyarul mindig be van kapcsolva. Douglas Rushkoff arra biztat, mindenki bátran vállalja: az én időm az enyém . 2. Távolság Hosszú távú megoldásokat használni rövid távú helyzetekben, és nem távoktatással próbálkozni hel...

Érdekes vita egy mai blogban az oktatásról: Jó-e az elkülönítés az oktatásban? Tavaly is találtam egy hasonlót . És Nahalka István is ezzel a témával foglalkozik a blogjában .

Két napja írtam a magyar fiatalok netezési szokásairól , és megemlítettem, hogy a használt mérőeszközöket felül kell vizsgálni, frissíteni kell őket. Az NHH pedig ezt írja legfrissebb jelentésében : Magyarországon több mint 1,8 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés van, ezen belül több mint 1 millió kábeles. A vezetékes előfizetések mellett gyorsan nő, miközben egyre többen veszik igénybe a mobilinternetes szolgáltatásokat is. A hatóság piackutatási adatai szerint a magyar háztartások közel fele rendelkezik valamilyen szélessávú internet – DSL, kábel, vagy asztali, illetve hordozható számítógépen használt mobilinternetes – előfizetéssel.  Ezt az utóbbi kérdőívekben én is tapasztaltam: egyre többen adtak meg kétféle nethozzáférés-típust , a hagyományos hozzáférések mellett mobilnetet. Az IKT kérdőív kapcsán erre majd ki kell térnem, mint ahogy arra is, hogy az IKT hozzáférés mutatója évről évre javul . Igaz nem reprezentatív a mintám, de akkor is a teljes évfol...

Április végén indult el egy magyar oldal , ahol az összes magyarországi felsőoktatási intézményben tanító tanárt lehet értékelni, és így ezen keresztül magát az intézményt is. A lapnak Facebook-oldala is van. Jó kezdeményezés, mert általa a felsőoktatási rendszer transzparensebbé válhat, ami nagyon is ráférne a felsőoktatásra, de az értékelés megbízhatósága kérdéses, és nem csak a szexi kategória miatt. (Az értékelési szempontok itt találhatók, a módszertan pedig itt .) A tanárokat ugyanis előzetes regisztráció nélkül lehet értékelni, így bárki értékelhet, nem csak az adott oktatási intézmény hallgatója (sőt, ezek szerint nem csak hallgató), ami miatt viszont az értékelés objektivitása és megbízhatósága véleményem szerint sérül. Tudom persze, hogy kamunévvel és emailllel is lehet regisztrálni, na de ha csak bejelentkezés után lehet értékelni, akkor látható, mint a fórumokban, hogy egy user hányszor szavazott. Tehát vannak előnyök és hátrányok, de mindenképp üdvözlendő kezdemén...

A saját (órai) tapasztalataim is egybe vágnak ezzel: Az adatok alapján a 15-24 évesek közösségi és videómegosztó site-okon töltik el online idejük egyharmadát !" Vagyis "a fiataloknál a Farmville , az MSN és a YouTube a menő". (Forrás: Mit nézegetnek a magyar fiatalok az interneten? ) És akkor ezen eszközök időigényéről még nem is beszéltünk! Ez egybe vág azzal, amit az IKT kompetencia kapcsán folyamatosan mérek: hiába a jó hozzáférés, a magas kompetencia és a pozitív attitűd, ha a fiatalok nem aktívak az IKT eszközök ésszerű, célirányos, produktív használatában (persze az is vita tárgyát képezheti, hogy mi is számít annak). Viszont ez egyúttal a mérőeszközöm IKT aktivitási mutatójának itemkritikája is egyben. Biztos, hogy frissíteni kell a mérőeszközömet . A fenti eredményeket érdemes lesz majd összevetni a három egyetem és egy főiskola hallgatóinak IKT és web 2-eszközök használati szokásaival , amit nemrég vettünk fel. Ez esetleg jó alapot nyújthat ehhez. A...

Csalódás volt a "Using interactive whiteboards to support learner-centred approaches to language teaching and learning" c. előadás a Eurocall konferencián , pedig nagyon vártam. Cutrim-Schmid helyett Ton Koenraad prezentált, de nem ezért. Az absztrakt többet ígért, de ehelyett egy "tananyagkiállítás-színvonalú" prezentációt kaptunk (a tábla előnyei, szótanuláshoz néhány anyag), de semmi a konkrét eredményekről, tanulságokról, jövőbeni kutatási irányokról. Ami meglepő, hogy a kérdések (egyetlen egyet leszámítva, mely az interaktív tábla kizárólagos hozzáadott értékét firtatta más IKT eszközökkel, pl. laptoppal szemben) sem igazán érintették a lényeget, mintha mindenki megelégedett volna ezzel a színvonallal. (Ez egyébként számomra meglepő módon az egész konferenciára jellemző.) Pedig Cutrim-Schmid 2006-os tanulmányában ezt írja: Several authors have pointed out that CALL research does not have the academic status that it should have because it does not tak...

Visszajelzés a Eurocall-konferencián tartott előadásról . / Feedback on presentation held at the conference Eurocall 2009 Más előadásokról, programokról további élménybeszámolók, kommentek a konferencia blogjában olvashatók.

Augusztus 24-én 11.20 és 12.20 között lesz a poszter szekció, amin részt veszek (Room 5, Session B) . Négyen leszünk egy szekcióban: Frauke Kaemmerer Development and evaluation of a computer-based training of questioning Marieke Thurlings Online peer coaching for teacher professionalization: First explorations Alessandro Pepe Assessing e-learners satisfaction in virtual classroom activities Andras Ketyi Comparative Usability Study of ICT Tools for Collaborative Language Learning Tegnap megérkezett az EARLI poszter kritikája, összességében 75%, egy két ponton változtatni kell. Részletek: Review criteria Score Content of the poster: The title of the poster is appropriate concerning the information given on the poster. 8 / 10 Authors, affiliation and contact information (Email address) are stated appropriately. 8 / 10 The theoretical information given is adequate for a poster (not too much but nevertheless one is informed well enough). 8 / 10 The aim of...

Elkészült a PBL feladat, az értékelési kérdőívek (táblázat órai megfigyeléshez az első órán tanárok számára, és kérdőív prezentációkhoz/megoldásokhoz a második órán diákok és tanárok számára is). Minden résztvevő tanárral konzultáltam, készítettem nekik egy kis útmutatót, hogy mire figyeljenek. A videózás is meg van szervezve, már csak a nyersanyagot kell fizetni. Az új csoportban (n=12), nagyon jól működik a hanganyagok közös fejlesztése, nagyon lelkesek, már kettőt elkészítettek. ( 1. videó , 2. videó ) A régiek közül, csak a 6. csoportban készült el egy (a két új fiú készítette), a 2. csoportban csak a hanganyagok vannak meg, feladat nincs, a 3. csoportban semmi sincs még. Ma megjött a PÉK 2009 bírálóbizottságának bírálata (ld. képet), a kutatást előadásra elfogadták, így április 24-25-én Szegeden mutatom be a kutatást.

Kárpáti Andrea biztatott, hogy jó a kutatási terv, be lehet adni EARLI JURE -ra (dec.1.!) Szegeden nov. 4-én a következőket mondták: nem lesz védhető (Vidákovich) (-> disszertációkat olvasni) túl komplex, nem lehet majd kimutatni az IKT eszközök fejlesztő hatását, "jó csak gatyába kell rázni" (Nagy J.) (-> még jobban letisztázni, fogalmi térképet folyamatosan fejleszteni) szintfelmérő mind a négy készséget mérje (Nagy J.) (-> igaz, el kell kezdeni a hanganyagozást) gond, hogy a legerősebb a kontroll (Tóth K.) (-> mintaillesztés) PBL-feladatot decemberre előrehozni!!! Kidolgozni! Amit meg kell csinálni: M.B.-nak dolgozat (1. Test) hanganyagok készítése könyvhöz PBL-feladat kidolgozása, dec. 1-én vagy 8-án indul Záróteszt kidolgozása 4 készségre (kb. első 4 lecke lesz teljesen kész) év végi kurzuselégedettséget mérő kérdőív Múlt héten megmutattam a csoportoknak a Tell Me More-t , azt együtt többet már nem fogjuk csinálni, de év végén ...