A longitudinal empirical ICT research

Amikor legutóbb összegyűjtöttem, hogy mi az a 10 dolog, ami nélkül ma már nem tudok (21. századi) tanárként létezni , az utolsó pont a hangfelismerés volt. Elgondolkodtam, hogy miért is nem használom ki jobban ezt a funkciót, hiszen minden adott hozzá. Van okostelefonom,  van olyan szolgáltatás, amely a beszédet (internet kapcsolat segítségével, vagyis online!) szöveggé alakítja (Google) és  van olyan okos telefonos alkalmazás (Evernote, Diigo), amelyben ezt a szöveget úgy is el tudom menteni, hogy az eredményt a tanulóval is megosszam (feltéve ha ő is regisztrált, de ha nem, akkor emailben küldöm el). Amikor elkezdtem foglalkozni a tanulási környezetekkel és megterveztem az első kutatást, a beszéd volt az a készség, ami kimaradt a mérésből, mert azt IKT eszközökkel nem lehetett, nem tudtam mérni, csak hagyományos eszközökkel, papírra készített jegyzetekkel. Na ez változik meg most drasztikusan. Azzal, hogy a tanuló által elmondott szöveg rögtön ...

Íme: 1-3. Laptop + internet (WiFi!!!) + SSD A laptop ALAP, na meg az internet is: a korábbi (beszkennelt) és a kollektív, folyamatosan frissülő ismeretek. Enélkül nincs 21. századi tanár. A WiFi pedig a szabadságot jelenti. Steve Jobs-nak (ebben is) igaza volt, amikor minden kábeltől meg akart szabadulni (meg is fogunk!). Az SSD-s laptop egy olyan újabb minőségbeli ugrás, hogy az elmondhatatlan. Gyors és halk és az akku is sokkal tovább bírja. A javaslatom: maximum memória és SSD, kombinálva a legújabb operációs rendszerrel (meg esetleg egy nemrég cserélt akkumulátorral), és egy percig nem érezzük, hogy új gépet kellene venni. Ráadásul ez ma már relatíve olcsón kivitelezhető. Hajrá! 4. Mobileszköz (bármilyen: okostelefon vagy tablet) Nem mindig van nálam laptop, de mobil igen. Laptop mindig van nálam, de sokszor nincs kedvem elővenni vagy éppen bonyolult. Ilyenkor remek szolgálatot nyújt bármilyen mobil eszköz. Igaz, hogy ezzel nem lehet "nagy dolgokat műveln...

A számítógéppel segített nyelvtanulás (CALL) mellett mára megjelent a mobil eszközökkel segített nyelvtanulás is (MALL), amelynek a szakirodalma ma még elég csekély és a kutatások is kis mintaszámúak. A 2013-as EUROCALL konferencián (Évora, Portugal) bemutatott " Using smart phones in language learning - a pilot study to turn CALL into MALL " című konferenciaposzter egy olyan lehetőséget jár körül minden eddiginél részletesebben, amely a számítógéppel segített nyelvtanulást ötvözi, kiegészíti a mobil eszközökkel segített nyelvtanulással és amely a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán mindenfajta különösebb technikai fejlesztés nélkül, a meglévő infrastruktúrával kivitelezhető volt, igaz voltak korlátai is. Fő előnye a rugalmasság volt. További részletek a poszteren. Érdemes összevetni a magyarországi és a 2011-es  busuu & IE Busines School hallgatói véleményeket a hatékony nyelvtanulásról. Érdekes, hogy mindkét felmérés esetébe...

Ma workshop és disszeminációs nap a program, délután SIG-ek. Lesz új SIG is, Mobile Learning SIG Meeting, délután 17.30-kor alakul majd meg. A workshop kínálat: Workshop 1A (Joint Virtual World and CMC SIG workshop) Workshop 1B (KungFu Writing) Workshop 1C (INTENT) Workshop 1D (CorpusCALL) Workshop 2C (INTENT-continued: helping academic teachers implement intercultural online exchanges in daily academic practice) Workshop 2D (TOOLS) Ezzel párhuzamosan megy az EU-s projekteket bemutató disszeminációs szekció. Most cseh, lengyel, litván nyelvtanuláshoz készült multimédiás anyagokat, játékokat  mutatnak be (elejéről lemaradtam). 31-en vagyunk a nagy előadóban. Erről van szó . Karin Schoen prezentál, Antje Neuhoff nincs vele. Olyan formátumban vannak az anyagok, hogy könnyű őket más nyelvre is adaptálni. Kérdések jönnek. K1: Milyen nyelvi játékok vannak? V1: 1. Multimédiás vaktérkép Csehországra. 2. Hallásértés csehül: egy furcsa figura valakit jellemez és a ...

#1 Mai első előadásom: Students´ online learning attitudes: The perceived benefit of instructivist and constructivist tasks in an individualized online learning module on L2 summary writing (Presenter: Carola Strobl) Az előadó a Genti Egyetemről érkezett. A kutatási designja hasonló, de fontos, hogy nincs kontroll-kísérleti csoport. (mintaszámról lemaradtam). Az egyik csoport nyelvtanra fókuszált, a másik a struktúrákra (nem teljesen világos a két csoport közti különbség). Volt self-assesment is. Nálunk ez igen érdekesen nézne ki. Kevés visszajelzés a hibákról csökkenti a motivációt (diákvélemény). Fókuszcsoportos interjúkból kivetít, most épp olvassuk.fél perc múlva összefoglalja (érdekes megoldás). A diákok szerint a jó szöveg, a hibátlan szöveg Az előnyöket is hasonlóan vetíti ki (olvassuk, aztán összefoglal). Összefoglalás jön: self-assessment kevés, kell peer és teacher-assessment is. Meglepődött, hogy több feedbacket kell adni. Viccesen kell befeje...

2012. február 3-án előadott prezentáció a IV. Oktatás-Informatikai Konferencián :

Nemrég találtam rá a busuu app-ra az Android Marketen (iOS verziója is van ) és nagyon megtetszett. Még akkor is, hogy ha a teljes anyag csak egy részét vehetjük igénybe ingyenesen. PC-n 7 napig tesztelhetjük ingyen, utána viszont 4,49 EUR/hó összegért használhatjuk a teljes verziót. Van, akinek megérheti a befektetést. A program nagyon igényes (most jöttem rá, hogy mennyire fontos is a design), talán a legigényesebb a jelenleg piacon lévőknél és van egy nagyon fontos jellemzője a piacon lévő többi versenytárssal (pl. a Tell Me More) szemben, nevezetesen hogy online felületet ad a nyelvtanulóknak egymással való kapcsolatfelvételre, szóban és képben egyaránt. A rendszerben online jelenlévő busuu-felhasználókra kattintva chatelhetünk vagy  beszélgethetünk velük, sőt videóbeszélgetésre is van mód, igaz ehhez mindkét felhasználónak engedélyezni kell a mikrofont és a videót. A felület nagyon szellemesen oldotta meg a hasonló képességű felhasználók kiválasztását, busuu gyümölcs...

2011. január 11-én a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának német nyelvből szintfelmérőt író hallgatói (n=119) egy kérdőívet is kitöltöttek, melyben az okostelefonokkal kapcsolatban is szerepelt hat kérdés. Kitöltött kérdőívből kevesebb érkezett be (n=81). Ebben a posztban ennek eredményeiről lehet röviden olvasni. 1. A kérdőívet kitöltő hallgatók mintegy egyharmada rendelkezett okostelefonnal. A fenti eredményeket érdemes összevetni a nemzetközi adatokkal . Nem sokat tévedtem a becslésemmel: előzetesen 25-29% közé tippeltem a magyar arányt, de a 32,1% végül az USA szintjének felel meg. Igaz, ez nem reprezentatív, egy budapesti, népszerű felsőoktatási intézményben biztos, hogy az országos átlag feletti eredmény születik. 2. A "Milyen típussal rendelkezel?" kérdésre csupán 22-en válaszoltak a 81-ből. A következő konkrét készülékeket említették (páran típusjelzés nélkül válaszoltak): Apple Iphone 3GS, Blackberry 9700 Bold, HTC Magic, iphone, iPhone 4,...

Okostelefonok százalékos aránya a fiatalok körében. Januári adatok a Deutsche Welle hírlevelében: Vajon a magyar fiatalok hol helyezkednének el az ábrán? Én Oroszország és Németország közé tippelném. 50% felé közelítve (pl. Olaszország) már van esély a pedagógiai használatra is. Persze ez település- és iskolatípusfüggő is. Egy budapesti középiskolában vagy felsőoktatási intézményben nagyobb arány jöhet ki.