A longitudinal empirical ICT research

MALL Presentation @EUROCALL 2015  And the perfect handout of the presentation (Thank you again Fernando !):

Egy 2012-es kutatás eredményei poszteren a 2013-as szegedi PÉK-en . Poszter pek ketyi-karpati_a0 from Kétyi András Diákok munkái a projekt során. Ilyen volt (1. csoport):   Mein buch #1 original from Kétyi András Ilyen lett (1. csoport): Mein buch #1 from Kétyi András Ilyen volt (2. csoport): Mein buch #2 original from Kétyi András Ilyen lett (2. csoport): Mein buch #2 from Kétyi András Ilyen volt (3. csoport):   Mein buch #3 original from Kétyi András Ilyen lett (3. csoport): Mein buch #3 from Kétyi András Ilyen volt (4. csoport): Mein buch #4 original from Kétyi András Ilyen lett (4. csoport): Mein buch #4 from Kétyi András Ilyen volt (5. csoport): Mein buch #5 original from Kétyi András Ilyen lett (5. csoport): Mein buch #5 from Kétyi András

#1 Mai első előadásom: Students´ online learning attitudes: The perceived benefit of instructivist and constructivist tasks in an individualized online learning module on L2 summary writing (Presenter: Carola Strobl) Az előadó a Genti Egyetemről érkezett. A kutatási designja hasonló, de fontos, hogy nincs kontroll-kísérleti csoport. (mintaszámról lemaradtam). Az egyik csoport nyelvtanra fókuszált, a másik a struktúrákra (nem teljesen világos a két csoport közti különbség). Volt self-assesment is. Nálunk ez igen érdekesen nézne ki. Kevés visszajelzés a hibákról csökkenti a motivációt (diákvélemény). Fókuszcsoportos interjúkból kivetít, most épp olvassuk.fél perc múlva összefoglalja (érdekes megoldás). A diákok szerint a jó szöveg, a hibátlan szöveg Az előnyöket is hasonlóan vetíti ki (olvassuk, aztán összefoglal). Összefoglalás jön: self-assessment kevés, kell peer és teacher-assessment is. Meglepődött, hogy több feedbacket kell adni. Viccesen kell befeje...

Nemrég elgondolkodtam azon, hogy 2007. óta, amióta tanulási környezet (Coospace) elérhető a főiskolánkon, mi változott a tanítási gyakorlatomban, mit adott nekem az IKT? Az  alábbiak sok esetben szubjektív észrevételek, és hangsúlyozottan saját (nyelv)tanítási tapasztalat közelmúltbeli tapasztalatait tükrözik, amivel lehet (és kell) is vitatkozni. Az IKT jó dolog Szerintem az IKT jó dolog és remek lehetőségeket adott. Konkrétan számomra a következőket: Többször felhasználható,  rugalmasan paraméterezhető feladatgyűjteményt, teszteket. Remek demonstrációs lehetőségeket, vizuális segítséget. Gyors, akár azonnali visszajelzést (tanár-diák és diák-tanár viszonylatban egyaránt). Rendszerezett keretet, munkamenetet:  adminisztráció rendszeres, egyszerű vezetését,  beadandó feladatok menedzselését,  információk gyors, rugalmas célba juttatását. Fénymásolatok, könyvcipelés teljes kiiktatását. A fentiek nélkül jelentősen nehezebb lenne az ...

2011. január 11-én a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának német nyelvből szintfelmérőt író hallgatói (n=119) egy kérdőívet is kitöltöttek, melyben az okostelefonokkal kapcsolatban is szerepelt hat kérdés. Kitöltött kérdőívből kevesebb érkezett be (n=81). Ebben a posztban ennek eredményeiről lehet röviden olvasni. 1. A kérdőívet kitöltő hallgatók mintegy egyharmada rendelkezett okostelefonnal. A fenti eredményeket érdemes összevetni a nemzetközi adatokkal . Nem sokat tévedtem a becslésemmel: előzetesen 25-29% közé tippeltem a magyar arányt, de a 32,1% végül az USA szintjének felel meg. Igaz, ez nem reprezentatív, egy budapesti, népszerű felsőoktatási intézményben biztos, hogy az országos átlag feletti eredmény születik. 2. A "Milyen típussal rendelkezel?" kérdésre csupán 22-en válaszoltak a 81-ből. A következő konkrét készülékeket említették (páran típusjelzés nélkül válaszoltak): Apple Iphone 3GS, Blackberry 9700 Bold, HTC Magic, iphone, iPhone 4,...

A tegnapi könyvajánlóhoz (az internet felületes olvasásra ösztönöz) kapcsolódik egy már lassan féléves cikk: SG.hu - Hogy olvasunk a leggyorsabban? A Nielsen Norman Group négy eszközön vizsgálta az olvasás gyorsaságát. Az elemzésben csak 32-en vettek részt, így reprezentatívnak egyáltalán nem nevezhető. A résztvevőknek Hemingwaytől kellett olvasniuk egy rövid történetet (kb. 17 perc alatt végeztek vele) négy felületen: nyomtatott formában (könyv), iPad-en, Kindle readeren és PC-n. Az eredményekről röviden. Gyorsaság: A leggyorsabban nyomtatott formában olvasunk, iPaden 6,2%-kal, Kindle olvasón 10,7%-kal lassabban. Elégedettség: Az eszközöket egy 1-től 7-ig terjedő skálán értékelték. A sorrend a következő volt: 1. iPad 5,8 2. Kindle 5,7 3. Könyv 5,6 4. PC 3,7 (eléggé lemaradva a többitől) A számítógépen nem szeretnek olvasni a diákok, ezt már megtapasztaltam, sokan kinyomtatják a tankönyv szövegeket és úgy olvassák, de a feladatokat ...

December 3. óta az Európai Bizottság és a belgiumi Genti Egyetem közös kezdeményezése, az OpenAIRE (az európai kutatási kiadványokhoz való nyílt hozzáférési infrastruktúra) keretében ingyenes és nyílt hozzáférést biztosít az EU kutatói, vállalkozásai és polgárai számára az Unió által finanszírozott kutatási tanulmányokhoz. A hírről bővebben itt lehet olvasni. A hetedik keretprogram feltételei szerint az egészségügy, az energetika, a környezetvédelem, az információs és kommunikációs technológia , a kutatási infrastruktúrák, a társadalom- és bölcsészettudományok, valamint a tudomány a társadalomban területén uniós finanszírozásban részesülő kutatóknak kutatási publikációjuk teljes szövegét el kell helyezniük egy szabadon hozzáférhető adattárban, hogy az világszerte állandóan rendelkezésre állhasson. (Forrás: itt)

...a csak gyenge gyerekek tanítása nem működhet a hagyományos formákban, a hagyományos módszerekkel. Lehet, hogy ők kezdtek el először változtatni a saját pedagógiájukon. És ez hozta meg az eredményeket. Vagyis lehet, hogy az „alja” följebb került.  Érdekesek ezek a gondolatok Nahalka István blogjában , a saját eredményeim is egybevágnak ezzel.

Minden kérdőív adata az SPSS-ben, így a hétvégén indul az adatelemzés. A következő 11 adattáblát elemzem majd: Hallgatóknál (7 adattábla): Tesztek: szintfelmérők és zárótesztek (hallás, szókincs, olvasás, nyelvtan) eredményei Motivációs kérdőív (NYEK) 1. (március) Motivációs kérdőív (NYEK) 2. (május) IKT kérdőív 1. (március) IKT kérdőív 2. (május)  Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (május)  Tanároknál (4 adattábla): Tanári IKT kérdőív 1. (március) Tanári IKT kérdőív 2. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (március)  Az adattáblák elemzése mellett elvégzem még a hallgatói blogbejegyzések kvalitatív elemzését. Ezeket az ASSIST kérdőív eredményeivel összevetem majd. Az elemzés menete a következő lesz: A  teszteknél a leíró statisztikákon túl kétmintás T-próbát nézek kísérleti-kontroll, 1. és 2. évfolyam, illetve nemek bontásában. (1) A márciusi és ...

Itt a második évfolyam eredménye. Itt négy csoport van, és ezeknek a mostani volt az első szemeszter, amelyben németet tanultak. Ebben az évfolyamban a 4. csoport használt IKT eszközt, de itt két tanár volt, és a másik viszont csak hagyományos eszközöket. Ennek ellenére +11% volt a fejlődés mértéke (a legmagasabb), de hasonlóan jól szerepelt a 3. csoport is (+7%). A tanári típusok (ASSIST) és a tanári IKT kérdőívek alapján érdekes lesz majd korrelációkat keresni az eredmények és a tanári típusok, kompetenciák között. Változatlanul tartom, amit a tegnapi posztban írtam a hosszú távú fejlesztésről (egy tanár, egy csoport, két szemeszteren át). Persze azt nem tudom, hogy a "jó tanár faktort" (a 3. csoport tanára, már tavaly is jól fejlesztett, eredményes volt a csoportjával) hogy tudnám beemelni az elemzésbe, mert az nyilván szubjektív, de valahogy objektivizálni kellene. A mintám összesen egyébként 128, amiben mindkét évfolyam benne van. A kérdőívek rögzítése még hátrava...

Utolsó hét kezdődik holnap, így a hétvégén gőzerővel készítettem az adattáblákat, dolgoztam fel a kérdőíveket, javítottam a teszteket. Az alábbi ábra csak a mintám felét mutatja. Mindegyik csoport már két szemeszterben tanult németet. Az 5. csoport, amit tanítok a leggyengébb, ráadásul idén februárban még gyengébb hallgatók érkeztek (csoportösszevonás volt), igaz tőlem is mentek el emiatt hallgatók. Az összevonástól eltekintve, ami csak engem érintett, a csoportok közötti átjárás nem volt jelentős, így a 2009. szeptemberi szintfelmérők és a most májusi zárótesztek eredményeit össze lehet hasonlítani. Igaz ez csak egy előzetes eredmény, és még finomítani is fogom. Csak a mi csoportunk tudta jelentősen javítani az eredményét a szintfelmérőhöz képest (+15%), amivel feljött a 3. helyre. Egy csoport enyhén növelte (+2,8%, 1.), egy csoport enyhén (-2%, 2.), két csoport jelentősebben rontotta (-6%, 3. és -12% 4.). A fenti eredmények alapján megint csak ismételni tudom azt, amit már t...

Egy táblaforgalmazó cég országos reprezentatív felmérést készíttetett a hazai közoktatási intézmények körében az interaktív táblák ismertségének, elterjedtségének és használatának körülményeiről egy piackutató céggel. A minta reprezentatív volt, 648 alap- vagy középfokú oktatási intézményt kérdeztek meg. ( Egy korábbi tanulmányban csak 84 válaszadó iskola volt) A befolyásolást elkerülendő, a megbízó nem volt ismeretes a válaszadók előtt, akiket 15 percig kérdeztek. Az eredményekről röviden: Minden második iskolában van már interaktív tábla . Az érintettek közel harmada, (30%) egyetlen interaktív tábla márkát sem ismer , de akik valamilyen márkát meg tudtak nevezni, a Smart volt a legismertebb (nincs számszerűsítve). Az intézmények 16%-ában többféle márka is megtalálható , de a Smart a legelterjedtebb (nincs számszerűsítve). Ahol rendelkeznek interaktív táblával, ott gyakorta használják is azokat (nincs számszerűsítve). Ahol mégsem használják, ott ennek leggyakoribb oka, hogy ...

Ez lett az Earli Jure poszter. A poszter itt is elérhető TravisStanaway jóvoltából. Ez pedig a regisztráció pillanata egy résztvevő galériájából .

Tegnap prezentáltam a (csak az első hipotézisre vonatkozó) kutatási eredményeket magyarul a BGF jubileumi konferenciáján ( a részletes program itt érhető el ). Négy felosztásban mutattam be az eredményeket: nyelvi csoportok bontásában, kísérleti és kontrollcsoportos bontásban, kísérleti és kontrollcsoportos bontásban mintaillesztéssel, a szintfelmérőn azonos pontot elért párok bontásában. Röviden az eredményekről: Varianciaanalízissel szignifikáns különbség volt a csoportok között, ami az utolsó záróteszten eltűnt (ZH2 p=0,79, F=2,064). Vagyis a gyengébb csoportok a zárótesztek eredményeit alapul véve felzárkóztak. Kísérleti csoportok: 2, 3, 6, 7, kontrollcsoportok: 1, 4, 5, 8. Az első hat csoport már befejezte a két szemeszteres kísérletet, de a 7. és 8. csoport még nem, mivel ők féléves csúszással, 2009. februárban kapcsolódtak be a kísérletbe, így még csak az első tesztek eredményeivel rendelkeznek. Ez utóbbi két csoport 2009. decemberében fogja befejezni a kísérletet. Terv...

Közeli konferenciák: 2009.05.29. - Regelmäßiger Einsatz von IKT-Mitteln in kollaborativem Sprachlernumfeld - 2nd International Conference for Theory and Practice in Education 2009.06.05. - IKT eszközök rendszeres használata kollaboratív nyelvtanulási környezetben - BGF konferencia ( program ) 2009.06.24-25. - Aktív tábla nyelvtanári szemmel - Multimédia az oktatásban 2009 konferencia ( program ) A félévnek vége, az eredmények hamarosan ide is kikerülnek, a 6. csoport kiemelkedik a többi IKT-s csoport közül, átlag folyamatosan nőtt, ezzel párhuzamosan szórás csökkent. Tanári interjúk felvétele is elkezdődött. Részletek hamarosan.

A héten érkeznek be az utolsó hiányzó tesztek és kérdőívek , így azok is hamarosan bekerülnek az SPSS adatbázisba és indul egy újabb számolás-elemzés. A kísérletben mostantól mind a hat első évfolyamos csoport szerepel, lefedve ezzel a teljes németül tanuló évfolyamot (n=91) . Az n még változhat. Tavaly 96 volt, páran külföldön vannak vagy leadták a németet. Az SPSS-ben nyilván listwise lesz. Ilyenkor bosszús az ember, hogy a sok beleölt munka "megy a levesbe". IKT-metria alapján tanulói és tanári típusokat kell képezni (ezt még nem tettem meg), és meg kellene nézni, hogy a portfólió értékelést használó csoportok év végi jegyei és az újabb csoportok év végi jegyei hogyan függnek össze közös záróteszt eredményével. Feltevésem szerint a kontroll csoportban nem lesz szoros az összefüggés. A teljes első évfolyamon felül pedig két újabb másodéves csoport tal (egy kísérleti (n=13) és egy kontrollcsoport (n=18), akik most kezdik tanulni a német üzleti nyelvet, megismételjük a...

Most kijavítottam mindent, elkészültem az eredményekkel, ehhez már csak egy-két javítás (szódolgozatok) és a ZH eredménye jön hozzá. Az eredmények grafikusan: A PBL-feladatot külön fogom értékelni. Ki kell dolgozni a szempontokat holnapra! Érdekes, hogy a kollaboratív írásos feladatok nem igazán váltak be, az egyik csoportnál (03), ahol már korábban is az egyik lány (V. Zs.) egyéni megoldást fűzött hozzá, most csak ő és még két lány (P.P.E. és M.L.) írt a 17-ből! Sokat gondolkodtam, de végül egyest adtam mindenkinek, mert nem oldották meg közösen a feladatot. Egyedül akik dolgoztak, azok nem kaptak 1-t, de ezen sokat is gondolkodtam. Mi ilyenkor a következetes megoldás? A 2-es csoportnál 4-en vettek benne aktívan részt a 16-ból, a 6-nál szintén 4-en a 14-ből. Mi lehet az oka? Erre e kérdőívben rá kell valahogy kérdezni. Azt hiszem a feladatot úgy fogom megváltoztatni, hogy ha a csoport tagjainak fele nem vesz részt benne, akkor az nem értékelhető. Persze ezt is ki lehet...

Most, hogy csinálom az új (4.) leckét, eszembe jutott, amit Molnár Gy. mondott, hogy attól még nem lesz egy anyag interaktív (táblás), hogy beszkennelem, annak mozognia kell, meg kell mozgatni minden érzékszervet. Flash-t kell tanulni. A portfólió-értékelés elég jól megmutatja a teljesítményt, csak nagyon munkás. Mindenhol van egy-két kiugró ember. Ki kell majd elemezni a helyzetet. Egyébként a Mahara "elfelejtődött". Ad-hoc kérdéseknél (másnál is), a legjobb, ha a Kérdés-háló jelentést exportáljuk ki Excelbe. Kevés átalakítással jó lesz grafikonra. A leggyengébb a 6-os csoportom volt a vonatkozó névmásos feladatban. :( Íme az eredmények (2. 3. és 6. cs):

Ma előadtam a Coospace-statisztikámat a BGF konferenciáján , előtte csináltam egy OptiVote -os közvélemény-kutatást a VTK-ról. 3 kérdés volt: 1. Mond Önnek az a kifejezés valamit, hogy virtuális tanulási környezet (virtual leraning enviroment)? (A igen, B nem) 2. Használt már VTK-t valamelyik óráján? (A igen, B nem) 3. Ha igen, milyen gyakran? (A soha, B Félévben pár alkalommal, C Havonta, D hetente, E minden órán) 12-en szavaztak, ebből 2 diák (?) volt: 1. kérdés: 10 A, 2 NIL 2. kérdés: 6 A, 4 B, 2 NIL 3. kérdés: 2 A, 3 B, 4 D, 1 E, 2 NIL Vagyis érdekes, hogy bár majdnem mindenkinek van fogalma róla, a fele nem használja és a használók két csoportra különülnek, vannak a ritkább (félévben párszor) és vannak a gyakori felhasználók (heti és 1 db minden órás, ő B. E.) Ez persze nem reprezentatív. Az eredmények grafikusan: