A longitudinal empirical ICT research

MALL Presentation @EUROCALL 2015  And the perfect handout of the presentation (Thank you again Fernando !):

Egy 2012-es kutatás eredményei poszteren a 2013-as szegedi PÉK-en . Poszter pek ketyi-karpati_a0 from Kétyi András Diákok munkái a projekt során. Ilyen volt (1. csoport):   Mein buch #1 original from Kétyi András Ilyen lett (1. csoport): Mein buch #1 from Kétyi András Ilyen volt (2. csoport): Mein buch #2 original from Kétyi András Ilyen lett (2. csoport): Mein buch #2 from Kétyi András Ilyen volt (3. csoport):   Mein buch #3 original from Kétyi András Ilyen lett (3. csoport): Mein buch #3 from Kétyi András Ilyen volt (4. csoport): Mein buch #4 original from Kétyi András Ilyen lett (4. csoport): Mein buch #4 from Kétyi András Ilyen volt (5. csoport): Mein buch #5 original from Kétyi András Ilyen lett (5. csoport): Mein buch #5 from Kétyi András

A blog statisztikáját böngészve néha egészen meglepődök, hogy milyen keresőszavakkal és milyen országokból érkeznek látogatók (erről lehet, hogy egyszer majd írok is). Ma volt egy görög látogató, aki a következő szavakra "guglizva" találta meg a blogot: empirical research on ICT in language learning . Ez a blog a 67. oldalon szerepelt, tehát elég elszántan érdeklődött a téma iránt, ha ide kattintott. Rákerestem ugyanerre a szavakra a Google com végződésű keresőjével , és ott viszont a blog az első oldalon szerepelt. Ez elég markánsan illusztrálja, hogy nem mindegy mivel és hogyan keresünk , főleg, hogy ha egy azonos szolgáltató regionális lapjai ilyen különbségeket mutatnak. A keresés témája a spamek kapcsán pár napja megint aktuális volt . Mellesleg, akit érdekel az IKT eszközökkel végzett empirikus kutatás szakirodalma, annak érdemes végigböngésznie a görög látogató találatait , mert remek tanulmányokra bukkanhat.

December 3. óta az Európai Bizottság és a belgiumi Genti Egyetem közös kezdeményezése, az OpenAIRE (az európai kutatási kiadványokhoz való nyílt hozzáférési infrastruktúra) keretében ingyenes és nyílt hozzáférést biztosít az EU kutatói, vállalkozásai és polgárai számára az Unió által finanszírozott kutatási tanulmányokhoz. A hírről bővebben itt lehet olvasni. A hetedik keretprogram feltételei szerint az egészségügy, az energetika, a környezetvédelem, az információs és kommunikációs technológia , a kutatási infrastruktúrák, a társadalom- és bölcsészettudományok, valamint a tudomány a társadalomban területén uniós finanszírozásban részesülő kutatóknak kutatási publikációjuk teljes szövegét el kell helyezniük egy szabadon hozzáférhető adattárban, hogy az világszerte állandóan rendelkezésre állhasson. (Forrás: itt)

Minden kérdőív adata az SPSS-ben, így a hétvégén indul az adatelemzés. A következő 11 adattáblát elemzem majd: Hallgatóknál (7 adattábla): Tesztek: szintfelmérők és zárótesztek (hallás, szókincs, olvasás, nyelvtan) eredményei Motivációs kérdőív (NYEK) 1. (március) Motivációs kérdőív (NYEK) 2. (május) IKT kérdőív 1. (március) IKT kérdőív 2. (május)  Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (május)  Tanároknál (4 adattábla): Tanári IKT kérdőív 1. (március) Tanári IKT kérdőív 2. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (március)  Az adattáblák elemzése mellett elvégzem még a hallgatói blogbejegyzések kvalitatív elemzését. Ezeket az ASSIST kérdőív eredményeivel összevetem majd. Az elemzés menete a következő lesz: A  teszteknél a leíró statisztikákon túl kétmintás T-próbát nézek kísérleti-kontroll, 1. és 2. évfolyam, illetve nemek bontásában. (1) A márciusi és ...

A saját (órai) tapasztalataim is egybe vágnak ezzel: Az adatok alapján a 15-24 évesek közösségi és videómegosztó site-okon töltik el online idejük egyharmadát !" Vagyis "a fiataloknál a Farmville , az MSN és a YouTube a menő". (Forrás: Mit nézegetnek a magyar fiatalok az interneten? ) És akkor ezen eszközök időigényéről még nem is beszéltünk! Ez egybe vág azzal, amit az IKT kompetencia kapcsán folyamatosan mérek: hiába a jó hozzáférés, a magas kompetencia és a pozitív attitűd, ha a fiatalok nem aktívak az IKT eszközök ésszerű, célirányos, produktív használatában (persze az is vita tárgyát képezheti, hogy mi is számít annak). Viszont ez egyúttal a mérőeszközöm IKT aktivitási mutatójának itemkritikája is egyben. Biztos, hogy frissíteni kell a mérőeszközömet . A fenti eredményeket érdemes lesz majd összevetni a három egyetem és egy főiskola hallgatóinak IKT és web 2-eszközök használati szokásaival , amit nemrég vettünk fel. Ez esetleg jó alapot nyújthat ehhez. A...

Itt a második évfolyam eredménye. Itt négy csoport van, és ezeknek a mostani volt az első szemeszter, amelyben németet tanultak. Ebben az évfolyamban a 4. csoport használt IKT eszközt, de itt két tanár volt, és a másik viszont csak hagyományos eszközöket. Ennek ellenére +11% volt a fejlődés mértéke (a legmagasabb), de hasonlóan jól szerepelt a 3. csoport is (+7%). A tanári típusok (ASSIST) és a tanári IKT kérdőívek alapján érdekes lesz majd korrelációkat keresni az eredmények és a tanári típusok, kompetenciák között. Változatlanul tartom, amit a tegnapi posztban írtam a hosszú távú fejlesztésről (egy tanár, egy csoport, két szemeszteren át). Persze azt nem tudom, hogy a "jó tanár faktort" (a 3. csoport tanára, már tavaly is jól fejlesztett, eredményes volt a csoportjával) hogy tudnám beemelni az elemzésbe, mert az nyilván szubjektív, de valahogy objektivizálni kellene. A mintám összesen egyébként 128, amiben mindkét évfolyam benne van. A kérdőívek rögzítése még hátrava...

Utolsó hét kezdődik holnap, így a hétvégén gőzerővel készítettem az adattáblákat, dolgoztam fel a kérdőíveket, javítottam a teszteket. Az alábbi ábra csak a mintám felét mutatja. Mindegyik csoport már két szemeszterben tanult németet. Az 5. csoport, amit tanítok a leggyengébb, ráadásul idén februárban még gyengébb hallgatók érkeztek (csoportösszevonás volt), igaz tőlem is mentek el emiatt hallgatók. Az összevonástól eltekintve, ami csak engem érintett, a csoportok közötti átjárás nem volt jelentős, így a 2009. szeptemberi szintfelmérők és a most májusi zárótesztek eredményeit össze lehet hasonlítani. Igaz ez csak egy előzetes eredmény, és még finomítani is fogom. Csak a mi csoportunk tudta jelentősen javítani az eredményét a szintfelmérőhöz képest (+15%), amivel feljött a 3. helyre. Egy csoport enyhén növelte (+2,8%, 1.), egy csoport enyhén (-2%, 2.), két csoport jelentősebben rontotta (-6%, 3. és -12% 4.). A fenti eredmények alapján megint csak ismételni tudom azt, amit már t...

Elindítottam egy blogot a kutatásban részt vevő csoportok hallgatóinak, ahol a tanulással kapcsolatos tapasztalataikról fognak beszámolni egy hónapon keresztül. A blog itt található: http://igytanulok.blogspot.com/ . Jövő héten remélhetően érkeznek az első bejegyzések.

Ezen az oldalon sok mérőeszköz található a Measuremnet Instruments pontban, többek között a tanulói típusokat vizsgáló Approaches and Study Skills Inventory for Students (ASSIST) kérdőív. Az SPSS-ben történő elemzéshez pedig ehhez egy kis útmutató is elérhető.

Egy táblaforgalmazó cég országos reprezentatív felmérést készíttetett a hazai közoktatási intézmények körében az interaktív táblák ismertségének, elterjedtségének és használatának körülményeiről egy piackutató céggel. A minta reprezentatív volt, 648 alap- vagy középfokú oktatási intézményt kérdeztek meg. ( Egy korábbi tanulmányban csak 84 válaszadó iskola volt) A befolyásolást elkerülendő, a megbízó nem volt ismeretes a válaszadók előtt, akiket 15 percig kérdeztek. Az eredményekről röviden: Minden második iskolában van már interaktív tábla . Az érintettek közel harmada, (30%) egyetlen interaktív tábla márkát sem ismer , de akik valamilyen márkát meg tudtak nevezni, a Smart volt a legismertebb (nincs számszerűsítve). Az intézmények 16%-ában többféle márka is megtalálható , de a Smart a legelterjedtebb (nincs számszerűsítve). Ahol rendelkeznek interaktív táblával, ott gyakorta használják is azokat (nincs számszerűsítve). Ahol mégsem használják, ott ennek leggyakoribb oka, hogy ...

A héten érkeznek be az utolsó hiányzó tesztek és kérdőívek , így azok is hamarosan bekerülnek az SPSS adatbázisba és indul egy újabb számolás-elemzés. A kísérletben mostantól mind a hat első évfolyamos csoport szerepel, lefedve ezzel a teljes németül tanuló évfolyamot (n=91) . Az n még változhat. Tavaly 96 volt, páran külföldön vannak vagy leadták a németet. Az SPSS-ben nyilván listwise lesz. Ilyenkor bosszús az ember, hogy a sok beleölt munka "megy a levesbe". IKT-metria alapján tanulói és tanári típusokat kell képezni (ezt még nem tettem meg), és meg kellene nézni, hogy a portfólió értékelést használó csoportok év végi jegyei és az újabb csoportok év végi jegyei hogyan függnek össze közös záróteszt eredményével. Feltevésem szerint a kontroll csoportban nem lesz szoros az összefüggés. A teljes első évfolyamon felül pedig két újabb másodéves csoport tal (egy kísérleti (n=13) és egy kontrollcsoport (n=18), akik most kezdik tanulni a német üzleti nyelvet, megismételjük a...

Legyártottam a 3-as leckéig a Moodle-feladatokat leszámítva mindent, és a könyv teljes szövegeit is feladatok nélkül. A terv, hogy a jövő héten mindent legyártok, aztán másra tudok koncentrálni. Csak csatolom a cuccokat a színterekhez, beállítok stb. Az online értékelés nagyon "macerás", bár a Moodle még egész pofás statisztikát készít és a Google doksi átnézése se akkora gond. De a CS az gond, D.L.-lel kell konzultálnom statisztika miatt. Az OptiVote adatbázisomat, újra kell építenem, szerencse, hogy nem egy félév volt benne, hanem csak 2 teszt. Megőrültem volna. Pont egy hónap múlva fogok beszámolni a kutatásról Szegeden. Előre kell készülnöm. A menetrend tehát: Moodle-feladatok 3-ig teljes leckefeldolgozás egyenként mindkét VTK-ra egyszerre, hogy ne legyen felfordulás (4, aztán 5 stb.) OptiVote kérdések PowerPointban, aztán behúzva OptiVote-ra új szoftverek felrakása (OptiVote, Mimio)

Ma kipróbáltuk az OptiVote-ot két csoportban, egész jó volt, főleg a második. Szerintem a hallgatóknak is tetszett, de azért van egy-két homály: Power pointból hogy importálok? (ez hasznos lenne) Kérdéseimet hogy archiválom? Jelentéseket hogy kezelem pontosan? Jelenléti szavazás értelme pontosan mi? Adatbázist hogy mozgatok két gép között? (pl. laptop-tanári PC) Ad-hoc szavazás hogy megy? Különbség a szóbeli és a nem szóbeli között? Tanévből hogy lehet kiszedni a nem hasznos bejegyzéseket? Egyébként a kérdéseket elég gyorsan fel tudtam tenni, az ad-hoc-ra kíváncsi leszek azért. Két távirányítóban le volt merülve az elem. Szóval erre is oda kell figyelni. Megoldandó problémák a kutatás során: Milyen szempontok alapján kell értékelni a hallgatók online jelenlétét. Ezt meg kell kérdeznem Kárpáti Andreától. Nincs beszélgetés, a gépek zúgnak és lövészárkokban ülnek a hallgatók: kell majd kb. kéthetente egy Kaffee-Kuchen-Stunde. De ki finanszírozza majd? IKT-kérdőívet hogy kódol...

Ez a blog saját rendszeresen vezetett korábbi kutatási naplóm blogon való közzététele. Úgy gondoltam hasznos lehet, ha mások is belelátnak a kutatásba, kommentálhatják annak részleteit. A kurzuson portfólióértékelést használunk, melynek kialakításakor a Case Western Reserve University Business German kurzusán használt értékelése szolgált mintaként. A kutatás áttekintő táblázata: Overlook of the resarch: