A longitudinal empirical ICT research

A Quizlet új funkciója, a Live , amellyel a szavakat (seteket) csoportosan egymással versenyezve gyakorolhatjuk, kiváló lehetőség a nyelvi órák gamifikációjára (játékosítására). A Live játékhoz legalább hat tanuló és 12 szó kell, csak ezután lesz aktív a lila Live (new) gomb. Ezután a tanárnak a Create game gombra kell kattintania, a tanulóknak pedig a quizlet.live címet kell beírniuk a böngésző sávjába, majd a tanári gépen látható hat számjegyű csatlakozási kódot ( Join code ), valamint a nevüket megadva indulhat is a játék. A Quizlet véletlenszerűen generál 3-4 fős csapatokat, amelyeket állatnevekkel nevez el (pl. pingvinek a békák ellen). A tanári gépen látható a csoportok pontszáma, ezt projektorral kivetítve, minden csoport figyelemmel kísérhet a játék során. A csoporttagoknak  meg kell találniuk a képernyőjén megjelenő kifejezés párját, a válasz azonban mindig egyvalakinél van, ezért a csoporttagoknak kommunikálniuk kell egymással. Az egymással versenyző csopor...

MALL Presentation @EUROCALL 2015  And the perfect handout of the presentation (Thank you again Fernando !):

Time-lapse Mining from Internet Photos Érdekes videó a Washingtoni Egyetem és a Google közös projektjében, amely az interneten szabadon elérhető fotókból (pl. Flickr) készít time-lapse videókat. A projektben 86 millió fotót gyűjtöttek össze, majd rendszerezték őket idő és a felvétel készítésének nézőpontja szerint. A videók megmutatják egy-egy népszerű hely változását az idő (évek) során. A kutatók 10728 ilyen változást (time-lapse) nyertek ki a szoftverükkel. Például, hogy hogyan olvadnak a gleccserek, hogyan épülnek városrészek, vagy éppen hogyan nem épülnek tovább a megkezdett épületek. Hogyan tűnnek el kisebb dolgok (pl. kövek) népszerű turisztikai helyekről vagy épp hogyan áll egy őr 5 éven át ugyanabban a pózban, ugyanott. Az adatbányászat érdekes trendeket mutathatna meg a neveléstudomány területén is, csak ahhoz az ingyenes és önként feltöltött képekhez hasonlóan nagy mennyiségű transzparens adatokra lenne szükség. Nyilván ez több szempont miatt (adatvédelem, megf...

Amikor legutóbb összegyűjtöttem, hogy mi az a 10 dolog, ami nélkül ma már nem tudok (21. századi) tanárként létezni , az utolsó pont a hangfelismerés volt. Elgondolkodtam, hogy miért is nem használom ki jobban ezt a funkciót, hiszen minden adott hozzá. Van okostelefonom,  van olyan szolgáltatás, amely a beszédet (internet kapcsolat segítségével, vagyis online!) szöveggé alakítja (Google) és  van olyan okos telefonos alkalmazás (Evernote, Diigo), amelyben ezt a szöveget úgy is el tudom menteni, hogy az eredményt a tanulóval is megosszam (feltéve ha ő is regisztrált, de ha nem, akkor emailben küldöm el). Amikor elkezdtem foglalkozni a tanulási környezetekkel és megterveztem az első kutatást, a beszéd volt az a készség, ami kimaradt a mérésből, mert azt IKT eszközökkel nem lehetett, nem tudtam mérni, csak hagyományos eszközökkel, papírra készített jegyzetekkel. Na ez változik meg most drasztikusan. Azzal, hogy a tanuló által elmondott szöveg rögtön ...

Íme: 1-3. Laptop + internet (WiFi!!!) + SSD A laptop ALAP, na meg az internet is: a korábbi (beszkennelt) és a kollektív, folyamatosan frissülő ismeretek. Enélkül nincs 21. századi tanár. A WiFi pedig a szabadságot jelenti. Steve Jobs-nak (ebben is) igaza volt, amikor minden kábeltől meg akart szabadulni (meg is fogunk!). Az SSD-s laptop egy olyan újabb minőségbeli ugrás, hogy az elmondhatatlan. Gyors és halk és az akku is sokkal tovább bírja. A javaslatom: maximum memória és SSD, kombinálva a legújabb operációs rendszerrel (meg esetleg egy nemrég cserélt akkumulátorral), és egy percig nem érezzük, hogy új gépet kellene venni. Ráadásul ez ma már relatíve olcsón kivitelezhető. Hajrá! 4. Mobileszköz (bármilyen: okostelefon vagy tablet) Nem mindig van nálam laptop, de mobil igen. Laptop mindig van nálam, de sokszor nincs kedvem elővenni vagy éppen bonyolult. Ilyenkor remek szolgálatot nyújt bármilyen mobil eszköz. Igaz, hogy ezzel nem lehet "nagy dolgokat műveln...

A 2013-as EUROCALL konferencia válogatott tanulmánykötete megjelent, benne sok érdekes IKT tanulmánnyal. Nagyon jó válogatás, mutatja a mostani trendeket. Olvasható benne a Göteborgi Egyetemen és egy párizsi egyetemen dolgozó-kutató magyar kolléga tanulmánya is. A 129. oldaltól a konferenciaposzterem bővített tanulmánya is megtalálható:

1034 GB, több mint 1 TB! Ez azért nem hangzik rosszul, és semmit nem kell érte "okoskodni", csak szépen beregisztrálni. Persze aki akarja, az ezt az 1029 GB-t  komolyan feltornázhatja, ráadásul mindezt legálisan. Miért és kinek jó ez? Adatvesztésnél, újratelepítésnél egy ilyen másodlagos biztonsági mentés (backup) életmentő lehet. Akkor is jó, ha másokkal szeretnénk a lehető legegyszerűbben állományokat megosztani . Ha rendszeresen szükségünk van adatainkra , de nem szeretnénk azokat mindig mindenhova magunkkal vinni. Ha mi magunk, környezetünk több eszközt használ (laptop, mobil, táblagép), akkor az adatok több eszköz közötti szinkronizálásának céljából ez a legegyszerűbb és felhasználóbarátabb megoldás.  Miért nem és kinek nem jó ez? Ha nem bízunk meg a felhőszolgáltatókban (ezek nagy IT cégek: Yahoo, Google, Microsoft stb.), féltjük tőlük magánszféránkat , ne használjuk ezt a lehetőséget. Akinek nincs lehetősége széles sávú internet hozzáférésre (pl....