A longitudinal empirical ICT research

2011. szeptember 23-án pénteken 17 órától 18 óráig és 18 órától 19 óráig megpróbáljuk bemutatni, hogy mire is használható egy jól felszerelt nyelvi labor a mindennapokban. Tervezett program: Tanulási környezetek (Coospace/Moodle) leghasznosabb funkcióinak órai használata Szótesztek gyorsan, egyszerűen (Quizlet) Feladatkészítés gyorsan, egyszerűen interaktív táblán Ad-hoc szavazás elektronikus szavazó rendszerrel A rendezvény helyszíne a Külkereskedelmi Főiskola , D épület, 1. emelet, 32-es terem. További részletes információk a rendezvény hivatalos honlapján érhetők el, ahol szeptember 8-tól regisztrálni is lehet a programra. A fenti rendezvény nem az egyetlen ezen a napon, mert a főiskola más rendezvényekkel is részt vesz a 2011-es Kutatók Éjszakáján.

Elkészült a EUROCALL 2011-es konferenciájának részletes programja . A keynote speaker-ek a social programok is fent vannak már a konferencia hivatalos oldalán. Lesznek érdekes előadások. A jobb áttekinthetőség érdekében elkészítettem a konferencia programját bontásban , ami a képre kattintva is elérhető. A bal felső sarokban a napokra kattintva érhető el az adott nap részletes programja. A "Convincing evidence for beneficial use of CALL through Participatory Action Research" c. előadásom szeptember 2-án, pénteken lesz 17.30 és 18 .00 között a 7-es teremben (az elnök személye még nem ismert). Örülök, hogy nem az utolsó napon leszek Itt olvasható az előadás absztraktja: ONK-ra is elfogadták az absztraktot, de megjegyezték, hogy a minta rendkívül kicsi. (Mondjuk nagy mintás akciókutatásról még nem hallottam). Remélem a kutatásban használt sok kvalitatív és kvantitatív mérőeszközökkel sikerül majd kihúzni a "mintafetisizmus méregfogát" (copyright by...

Mindennek (jelenségnek, eszköznek, terméknek) van egy íve. A termékciklust alapul véve, minden megjelenik, növekszik, elterjed, végül hanyatlik. A web 2-es eszközök, a social media most az elterjedés, sőt a telítődés szakaszába léptek, ahol a zaj,  a redundancia jelentősen meghaladta már az információt. És itt jön a lényeg: ma a piacon lévő rendszerekben nincs meg a hatékony szűrés lehetősége. Csak egy példa: "Egy gyakornoki pályázaton 37 főből álló csapat szűrte ki a rengeteg tweet közül a legjobbakat." (Forrás: itt ) Kinek van erre manapság ideje, kedve, energiája? Főleg magánemberként. Nem véletlen a Facebook lassulási üteme a fejlett országokban , és a web2-ből kiábránduló felhasználók jelentős hányada. Ennek kapcsán nagyon érdekes egy Twitter-fiókját törlő blogbejegyzése a kilépés okairól. Nem volt ideje a linkek olvasására, hiába mentette le azokat, később sose tért vissza hozzájuk. Az online ismerősökkel szemben bizalmatlanság alakult ki, ami az offline v...

Aki már írt szakirodalmi tanulmányt az tudja, hogy elég időigényes dolog. Ha időszűkében vagyunk, akkor a következő két online megoldás segíthet az angol nyelven írt szakirodalmi tanulmányoknál. 1. Miután az absztraktok alapján kigyűjtöttük a tanulmányokat (a kutatómunkát nem tudjuk megspórolni, de ez nem is baj), készítsünk kivonatokat a Topicmarks segítségével.  2. Ha nagyon lusták vagyunk, az így kinyert kivonatokat azonnal teljes szöveggé gyúrhatjuk, és kiértékelhetjük a Paper Rater segítségével. A Paper Rater a nyelvtani ellenőrzés után, plágium szempontjából is kiértékeli az írásunkat és további ajánlásokat is megfogalmaz, hogy hogyan lehetne még jobb az irományunk. Ha nem vagyunk elégedettek a végeredménnyel még mindig visszatérhetünk a korábbi hagyományos módszerünkhöz. A fenti két eszköz ingyenes és nagyon jól dolgozik, egy próbát mindenképp megér.

A blog statisztikáját böngészve néha egészen meglepődök, hogy milyen keresőszavakkal és milyen országokból érkeznek látogatók (erről lehet, hogy egyszer majd írok is). Ma volt egy görög látogató, aki a következő szavakra "guglizva" találta meg a blogot: empirical research on ICT in language learning . Ez a blog a 67. oldalon szerepelt, tehát elég elszántan érdeklődött a téma iránt, ha ide kattintott. Rákerestem ugyanerre a szavakra a Google com végződésű keresőjével , és ott viszont a blog az első oldalon szerepelt. Ez elég markánsan illusztrálja, hogy nem mindegy mivel és hogyan keresünk , főleg, hogy ha egy azonos szolgáltató regionális lapjai ilyen különbségeket mutatnak. A keresés témája a spamek kapcsán pár napja megint aktuális volt . Mellesleg, akit érdekel az IKT eszközökkel végzett empirikus kutatás szakirodalma, annak érdemes végigböngésznie a görög látogató találatait , mert remek tanulmányokra bukkanhat.

2011. január 11-én a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának német nyelvből szintfelmérőt író hallgatói (n=119) egy kérdőívet is kitöltöttek, melyben az okostelefonokkal kapcsolatban is szerepelt hat kérdés. Kitöltött kérdőívből kevesebb érkezett be (n=81). Ebben a posztban ennek eredményeiről lehet röviden olvasni. 1. A kérdőívet kitöltő hallgatók mintegy egyharmada rendelkezett okostelefonnal. A fenti eredményeket érdemes összevetni a nemzetközi adatokkal . Nem sokat tévedtem a becslésemmel: előzetesen 25-29% közé tippeltem a magyar arányt, de a 32,1% végül az USA szintjének felel meg. Igaz, ez nem reprezentatív, egy budapesti, népszerű felsőoktatási intézményben biztos, hogy az országos átlag feletti eredmény születik. 2. A "Milyen típussal rendelkezel?" kérdésre csupán 22-en válaszoltak a 81-ből. A következő konkrét készülékeket említették (páran típusjelzés nélkül válaszoltak): Apple Iphone 3GS, Blackberry 9700 Bold, HTC Magic, iphone, iPhone 4,...

Itt érhető el a teljes lista , mely 23 kategóriában hirdetett győztest. Érdemes végignézni az összes kategóriát, ahol érdekes kategóriák is vannak, például a legbefolyásosabb twittercsatorna , osztályblog , diákblog , könyvtáros blog , de podcast , wiki és elearning kategória is van. A legjobb tanárblogok listája itt böngészhető. A legbefoláysosabb blogposztok listáján érdekes témák szerepelenek: 2 dolláros interaktív tábla , 20 dolog, amit a tanár-könyvtárosoknak el kellene felejteni , Moodle-segítség tanároknak . Magyarországon is van blogverseny , de ott az oktatási blogok, maximum a szakmai blogokba férnek be, ahol nem igazán rúghatnak labdába. Persze az is lehet, hogy idehaza erre nincs igény .