A longitudinal empirical ICT research

A tegnapi könyvajánlóhoz (az internet felületes olvasásra ösztönöz) kapcsolódik egy már lassan féléves cikk: SG.hu - Hogy olvasunk a leggyorsabban? A Nielsen Norman Group négy eszközön vizsgálta az olvasás gyorsaságát. Az elemzésben csak 32-en vettek részt, így reprezentatívnak egyáltalán nem nevezhető. A résztvevőknek Hemingwaytől kellett olvasniuk egy rövid történetet (kb. 17 perc alatt végeztek vele) négy felületen: nyomtatott formában (könyv), iPad-en, Kindle readeren és PC-n. Az eredményekről röviden. Gyorsaság: A leggyorsabban nyomtatott formában olvasunk, iPaden 6,2%-kal, Kindle olvasón 10,7%-kal lassabban. Elégedettség: Az eszközöket egy 1-től 7-ig terjedő skálán értékelték. A sorrend a következő volt: 1. iPad 5,8 2. Kindle 5,7 3. Könyv 5,6 4. PC 3,7 (eléggé lemaradva a többitől) A számítógépen nem szeretnek olvasni a diákok, ezt már megtapasztaltam, sokan kinyomtatják a tankönyv szövegeket és úgy olvassák, de a feladatokat ...

Az e-könyv olvasók ellenére sok IT-témájú könyv jelenik meg papír formában, amik ajándékként is megállják helyüket. A futurzone.at közzétett egy 10-es listát: Neuer Lesestoff für Technik-Begeisterte - Futurezone . Közte elég sok a Facebook-kal, a nagy "időmegsemmisítővel", foglalkozik. Számomra a listán legérdekesebb Nicholas Carr könyve a "Wer bin ich, wenn ich online bin" c.könyve. Véleménye szerint a multitasking stressz és a sok linkkel teletűzdelt oldal miatt a gondolkodásunk is megváltozik, felületesebben olvasunk és rosszabbul tanulunk. (Carről és a hozzá hasonló pesszimistákról olvashatunk az Átdrótozott agyak c. cikkben is). Van más érdekes könyv is, érdemes végignézni a listát.

A powerleague.org.uk oldalon több témában lehet szavazni. Például, hogy mi lenne manapság a legfontosabb találmány vagy hogy kit szeretnénk a világ leghatalmasabb embereként látni. De az ideális iskola is ott található a listán. Arra a kérdésre, hogy "Ha áttervezhetnéd az iskoládat, mi lenne a legfontosabb?" a legtöbben mobil számítógépeket, saját laptopot, több számítógépet, rugalmas tanulási tereket, jobban megtervezett tereket és diákjaikat jobban ismerő tanárokat neveztek meg. Jobban mondva szavaztak, mert az oldal lényege, hogy egy adott témában megadott javaslatokra lehet szavazni. A lista elemeiről csak annyi tudható, hogy hányan szavaztak rájuk, illetve ellenük, de hogy milyen országból érkeztek a szavazatok azt nem tudjuk (feltehetően Angliából). Nyilván nem reprezentatív a lista, és ha nem csak az oldalon lehetett volna szavazni, akkor lehet, hogy más sorrend alakult volna ki. A legkevesebb szavazat a biztonsági kamerarendszerre, gyorsétteremre...

Az eddig megszokott információkon túl (ismerősök, rokonok stb.) mostantól segítségünkre lehet a "tudomány",  az Oktatási Hivatal országos kompetenciamérés eredményeit alapul vevő iskolajelentések formájában. Már nyilvánosan is elérhető, és bárki által letölthetők az ország általános, és középiskoláinak jelentései. Ezekben a jelentésekben az országos intézmények matematika és szövegértés eredményeit közlik és viszonyítják az országos átlaghoz és a hasonló képzési intézményekhez, így mutatva objektív képet azok képzési színvonaláról. A mérési rendszer 2001 óta létezik és 2006-ban nyerte el mai szerkezeti formáját. Ma Európa legjobb minőségű és legmagasabb szolgáltatási szintet nyújtó mérési rendszerei között tartják számon. Ehhez nem kell mást tennünk, mint az intézményi keresőbe , begépelni az intézmény nevét (vagy OM azonosítóját, ha tudjuk) és a helységnevet , és máris kapjuk a találato(ka)t. Ezután a jobb oldal található Jelentések ikonra kattintva kiválaszthatju...

Ha 160-szor meghallgatunk egy szót, akkor megtanuljuk azt. Ez körülbelül 14 percig tart. Cambridge-i kutatók szerint ennyi idő alatt az agyban az idegsejtek létrehoznak egy teljesen új hálózatot, amely speciálisan az adott szót rögzíti. Ismerős és ismeretlen szavakat játszottak le a tesztalanyoknak, akik 14 perc és 160 ismétlés után az ismeretlen szavaknál is hasonló agyi aktivitást mutattak, mint az ismerős szavaknál. Itt olvasható a teljes cikk , illetve a két orosz és egy német kutató angol nyelvű absztraktja (Rapid Cortical Plasticity Underlying Novel Word Learning). Aki rögtön kipróbálná magán, és hallás útján (mp3) szeretne nyelvet tanulni, annak itt egy remek ingyenes lehetőség a Gothe Verlagtól .

Egy érdekes, szociális hálózatokról szóló előadás Paul Adamstől, a Google kutatójától. Sok fiatalnak lehetne felvilágosító jelleggel mutogatni. Releváns problémákat fogalmaz meg. Például, hogy sokan nincsenek tisztában online jelenlétük következményeivel, hogy a nyomok, amiket a neten hagynak, illetéktelenekhez (értsd nem barátokhoz) is ugyanúgy eljutnak, mint a barátokhoz, ismerősökhöz.. Probléma továbbá, hogy az ismerősöket a szociális hálózatok a való világhoz képest, csak ömlesztve képesek kezelni, így viszont nincs lehetőség az információk megkülönböztetett közzétételére. Paul Adams a szociális hálózatok kapcsolatait erősekre és gyengékre osztja. Míg az előbbiek képesek vásárlásunkat befolyásolni, az utóbbiak nem. Ebből (is) látható, hogy az előadás fejlesztői szemmel közelít a témához, és a nagy "népnevelő szándék" mögött a hosszútávú üzlet kialakítása húzódik meg (ld. 209. dia). Ettől függetlenül nem rossz az előadás. Az előadás végén található referenciák n...

Ennek a techline cikknek a kapcsán eljátszottam a gondolattal, hogy érdemes lenne ezt iskolai keretek között is kipróbálni. A cikkben ismertetett Microsoft fejlesztéssel "összegyűjthetjük és montázst készíthetünk a bennünket érdeklő témákból, az elkészült „műveket” pedig megoszthatjuk ismerőseinkkel vagy az egész világgal." A javasolt menet: A Gallery menüben mások montázsait nézhetjük meg, hogy lássuk, mire képes a montázsgenerátor.  A használathoz Windows Live, Twitter vagy Facebook accounttal bejelentkezünk. A Make your own link re kattintva tudjuk elkezdeni a munkát. Beírjuk a témakört. A Montage behúzza a kapcsolódó tartalmakat. Előre definiált elrendezések segítségével testre szabjuk a kinézetet. Az elrendezés után jön a tartalom kialakítása. A kész montázst, amit később is szerkeszthetünk, megosztjuk. Példaként itt egy Moodle témájú magazin . Érdemes nézni, ahogy folyamatosan frissül. Ha van olyan eleme, ami érdekel bennünket, akkor rákattintva új ...