A longitudinal empirical ICT research

Tegnap voltunk Attilával Debrecenben a Multimédia az oktatásban konferencián ( programfüzet itt ), nagyon kellemes volt. A tábla szekcióban kialakult egy egész kis parázs vita, amit sajnos a szekcióvezető teljesen indokolatlanul berekesztett, így nem sikerült kellőképpen kitárgyalni a kérdést. Nevezetesen, hogy szükség van-e addig a kutatások adott esetben kedvezőtlen eredményeinek ismertetésére, amíg az aktív táblákat nem kezdik el használni széles körben és aktívan a pedagógusok? Szerintem igen, mert csak úgy tudunk egy eszközt pedagógiailag adekvát módon használni, ha tisztában vagyunk annak jól bemért és szakmai fórumokon közzétett hatásaival, eredményeivel. Mások szerint ez elriaszthat, és inkább az előnyökre kellene helyezni a hangsúlyt. Az persze érhető és részemről elfogadható, hogy a szekciót szponzoráló cég képviselője ez utóbbi állásponttal ért egyet, de az hogy egy előadás vége ennek a cégnek a reklámfilmjével zárul, az azért elfogadhatatlan egy oktatási, pedagógiai

Érdekes megállapítások a TALIS-vizsgálatban : "Magyarországon (ahogy más országokban is) azok a tanárok érzik jól magukat az osztályteremben, akik hisznek abban, hogy tanítási kompetenciáikat fejleszteni tudják, s erre törekszenek is, akiknek didaktikai felkészültsége elegendő arra, hogy az osztályteremben pozitív tanulási légkört teremtsenek, akik nyitottak a pedagógiai újításokra, képesek a tanulókat aktivizálni a tanítási órán, és jól tudnak együttműködni kollégáikkal. " "...a pedagógusmunka folyamatos értékelése elsőrendűen fontos a tanári kompetenciák fenntartása, javítása szempontjából, s ebből kell kiindulnia a tanárok egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott szakmai támogatásnak..." "...az igazi pedagógus tehetségek pályára irányításához, pályán tartásához külső értékelésre, és ennek az értékelésnek az érvényesítésére is szükség van. Le kell bontani az akadályokat a pályára alkalmatlanok kiszűrése elől, és a kiváló pedagógusoknak a pál

Tegnap prezentáltam a (csak az első hipotézisre vonatkozó) kutatási eredményeket magyarul a BGF jubileumi konferenciáján ( a részletes program itt érhető el ). Négy felosztásban mutattam be az eredményeket: nyelvi csoportok bontásában, kísérleti és kontrollcsoportos bontásban, kísérleti és kontrollcsoportos bontásban mintaillesztéssel, a szintfelmérőn azonos pontot elért párok bontásában. Röviden az eredményekről: Varianciaanalízissel szignifikáns különbség volt a csoportok között, ami az utolsó záróteszten eltűnt (ZH2 p=0,79, F=2,064). Vagyis a gyengébb csoportok a zárótesztek eredményeit alapul véve felzárkóztak. Kísérleti csoportok: 2, 3, 6, 7, kontrollcsoportok: 1, 4, 5, 8. Az első hat csoport már befejezte a két szemeszteres kísérletet, de a 7. és 8. csoport még nem, mivel ők féléves csúszással, 2009. februárban kapcsolódtak be a kísérletbe, így még csak az első tesztek eredményeivel rendelkeznek. Ez utóbbi két csoport 2009. decemberében fogja befejezni a kísérletet. Terv

Augusztus 24-én 11.20 és 12.20 között lesz a poszter szekció, amin részt veszek (Room 5, Session B) . Négyen leszünk egy szekcióban: Frauke Kaemmerer Development and evaluation of a computer-based training of questioning Marieke Thurlings Online peer coaching for teacher professionalization: First explorations Alessandro Pepe Assessing e-learners satisfaction in virtual classroom activities Andras Ketyi Comparative Usability Study of ICT Tools for Collaborative Language Learning Tegnap megérkezett az EARLI poszter kritikája, összességében 75%, egy két ponton változtatni kell. Részletek: Review criteria Score Content of the poster: The title of the poster is appropriate concerning the information given on the poster. 8 / 10 Authors, affiliation and contact information (Email address) are stated appropriately. 8 / 10 The theoretical information given is adequate for a poster (not too much but nevertheless one is informed well enough). 8 / 10 The aim of