A longitudinal empirical ICT research

Április végén indult el egy magyar oldal , ahol az összes magyarországi felsőoktatási intézményben tanító tanárt lehet értékelni, és így ezen keresztül magát az intézményt is. A lapnak Facebook-oldala is van. Jó kezdeményezés, mert általa a felsőoktatási rendszer transzparensebbé válhat, ami nagyon is ráférne a felsőoktatásra, de az értékelés megbízhatósága kérdéses, és nem csak a szexi kategória miatt. (Az értékelési szempontok itt találhatók, a módszertan pedig itt .) A tanárokat ugyanis előzetes regisztráció nélkül lehet értékelni, így bárki értékelhet, nem csak az adott oktatási intézmény hallgatója (sőt, ezek szerint nem csak hallgató), ami miatt viszont az értékelés objektivitása és megbízhatósága véleményem szerint sérül. Tudom persze, hogy kamunévvel és emailllel is lehet regisztrálni, na de ha csak bejelentkezés után lehet értékelni, akkor látható, mint a fórumokban, hogy egy user hányszor szavazott. Tehát vannak előnyök és hátrányok, de mindenképp üdvözlendő kezdemén

Egy 2010-es, angol nyelvű EU-s esettanulmány az interaktív tábláról: Interactive Whiteboard - National Case Studies . Magyarország mellett még nyolc ország esettanulmánya olvasható, a magyar rész a 45. oldalon kezdődik, két esettanulmányt tartalmaz, az egyik egy általános iskolát, a másik egy gimnáziumot mutat be. Az esettanulmányokat a 84 iskolával felvett kérdőívek eredményei vezetik fel. Felsőoktatásról nincs szó a tanulmányban.

Épp egy hónapja írtam a felhőben tárolt adatok biztonságáról , és most olvasom ezt az érdekes posztot , miszerint a CD-k 5-10 évnél nem bírják tovább. A növekvő adatainkat azonban tárolni kell valahol. Az idézett poszt szerint a legjobb, "ha egy biztonságosnak vélt archívum helyett több helyen, és legalább két különböző adathordozóra, például merevlemezre és nem újraírható CD-, DVD-lemezre másolva tárolják azokat". Én ehhez hozzátenném, hogyha nem bizalmas információkról, adatokról van szó, akkor azért a felhő nagy  segítség, de onnan is  rendszeresen kell biztonsági mentéseket végezni, lehetőség szerint külső merevlemezre.

Az Európai Iskolahálózat megjelentette a 2009/2010-es évi EU-tagországok IKT országjelentéseit. A jelentésről magyarul itt lehet olvasni, angolul pedig itt: Insight Country Report . A Magyarországról szóló 13 oldalas angol nyelvű jelentésben vannak érdekességek. Például a Moodle-t nevesítik benne a tanulási platformoknál, megemlítve, hogy használata inkább a felsőoktatásban elterjedt. Ezen kívül a mellékletben számszerűsítve fel vannak tüntetve az iskolákban használt IKT eszközök, köztük a fix vagy hordozható interaktív táblák, melyekből 5184 található.

Egy éve írtam a mobiltáblák kivetítésének problémájáról . Úgy néz ki, hogy változóban van ez a terület is, megjelentek az elérhető árú önálló mikroprojektorok . Érdemes lenne egyet letesztelni tanítási környezetben is. És ezzel talán az utolsó láncszem is megvan a hagyományos, fehér táblával szerelt tantermek IKT-s teremmé történő átalakításához. Egy mobil táblával (pl. Mimio XI), egy ilyen mobilprojektorral, egy tanári laptoppal, meg egy mobilnet-routerral vagy iskolai WiFi-routerral, na meg a hallgatók egyre szaporodó saját mobileszközeivel (laptop, okos telefon) vagy ha van iskolai laptopokkal, CMPC -kel, mostantól villámgyorsan elérhető egy hagyományos, fehér táblával szerelt tanterem IKT-s teremmé történő átalakítása. És ez már nem sci-fi, ráadásul nem is kerülne horror összegbe.

A saját (órai) tapasztalataim is egybe vágnak ezzel: Az adatok alapján a 15-24 évesek közösségi és videómegosztó site-okon töltik el online idejük egyharmadát !" Vagyis "a fiataloknál a Farmville , az MSN és a YouTube a menő". (Forrás: Mit nézegetnek a magyar fiatalok az interneten? ) És akkor ezen eszközök időigényéről még nem is beszéltünk! Ez egybe vág azzal, amit az IKT kompetencia kapcsán folyamatosan mérek: hiába a jó hozzáférés, a magas kompetencia és a pozitív attitűd, ha a fiatalok nem aktívak az IKT eszközök ésszerű, célirányos, produktív használatában (persze az is vita tárgyát képezheti, hogy mi is számít annak). Viszont ez egyúttal a mérőeszközöm IKT aktivitási mutatójának itemkritikája is egyben. Biztos, hogy frissíteni kell a mérőeszközömet . A fenti eredményeket érdemes lesz majd összevetni a három egyetem és egy főiskola hallgatóinak IKT és web 2-eszközök használati szokásaival , amit nemrég vettünk fel. Ez esetleg jó alapot nyújthat ehhez. A

A tavalyi EUROCALL 2009-es konferencia előadásainak hanganyagai csak ezen az oldalon, mivel az eredeti oldalon hibásak a linkek. (Update 2010.10.15.: miután felkerültek ide a jó linkek, a konferencia oldalán is javították azokat ) Az alábbi lista csak a hanganyagban is elérhető előadásokat tartalmazza mp3-ban. A teljes lista a hivatalos oldalon érhető el. Andersen, Kent (SDE, Denmark): Tools for producing CLIL (content and language integrated learning) materials Arrebola, Miguel (University of Portsmouth, UK): Learning to share in the Language Box: a community approach to developing an open content repository for language teachers and learners Astruc, Lluisa (University of Cambridge, United Kingdom): Perception of Spanish intonation by English learners Banuelos García, Carolina (Universidad Autónoma de Baja California, México): Literacy practices at the computer room in the SAC of UABC-México Bárcena, Elena (UNED, Spain): The Integration of ICALL-based Collaboration with the

Egy elég átfogó pdf fájl-gyűjtemény az "Interaktív" címszó alatt (köztük sok interaktív táblás tanulmány, szakirodalom) a PDF Gratis oldalon , ahol a neten ingyenesen elérhető pdf fájlok között kereshetünk megadott kifejezésekre (pl. Moodle ). Persze egy megfelelő Google-kereséssel (pl. Moodle ) is hasonló eredményt érhetünk el, de a szándék - ingyenesen elérhető tartalmak tematikus kereshetősége - dicséretes (vö. még ezzel: Moodle ). Sőt a trendekkel is egybe vág, mert a szöveges keresésnek vannak korlátai is, persze még mindig lehet nagyon kreatívan :) is használni.

Itt a második évfolyam eredménye. Itt négy csoport van, és ezeknek a mostani volt az első szemeszter, amelyben németet tanultak. Ebben az évfolyamban a 4. csoport használt IKT eszközt, de itt két tanár volt, és a másik viszont csak hagyományos eszközöket. Ennek ellenére +11% volt a fejlődés mértéke (a legmagasabb), de hasonlóan jól szerepelt a 3. csoport is (+7%). A tanári típusok (ASSIST) és a tanári IKT kérdőívek alapján érdekes lesz majd korrelációkat keresni az eredmények és a tanári típusok, kompetenciák között. Változatlanul tartom, amit a tegnapi posztban írtam a hosszú távú fejlesztésről (egy tanár, egy csoport, két szemeszteren át). Persze azt nem tudom, hogy a "jó tanár faktort" (a 3. csoport tanára, már tavaly is jól fejlesztett, eredményes volt a csoportjával) hogy tudnám beemelni az elemzésbe, mert az nyilván szubjektív, de valahogy objektivizálni kellene. A mintám összesen egyébként 128, amiben mindkét évfolyam benne van. A kérdőívek rögzítése még hátrava

Utolsó hét kezdődik holnap, így a hétvégén gőzerővel készítettem az adattáblákat, dolgoztam fel a kérdőíveket, javítottam a teszteket. Az alábbi ábra csak a mintám felét mutatja. Mindegyik csoport már két szemeszterben tanult németet. Az 5. csoport, amit tanítok a leggyengébb, ráadásul idén februárban még gyengébb hallgatók érkeztek (csoportösszevonás volt), igaz tőlem is mentek el emiatt hallgatók. Az összevonástól eltekintve, ami csak engem érintett, a csoportok közötti átjárás nem volt jelentős, így a 2009. szeptemberi szintfelmérők és a most májusi zárótesztek eredményeit össze lehet hasonlítani. Igaz ez csak egy előzetes eredmény, és még finomítani is fogom. Csak a mi csoportunk tudta jelentősen javítani az eredményét a szintfelmérőhöz képest (+15%), amivel feljött a 3. helyre. Egy csoport enyhén növelte (+2,8%, 1.), egy csoport enyhén (-2%, 2.), két csoport jelentősebben rontotta (-6%, 3. és -12% 4.). A fenti eredmények alapján megint csak ismételni tudom azt, amit már t

Remek kis oldal a Wordle , ahol cikkekből tudunk gyorsan szófelhőt generálni, amit aztán szóbeli feladatokhoz használhatunk hatékonyan. Ha a cikkekből úgy tudnánk szófelhőt generálni, hogy a szavak külön is mozgathatóak lennének, akkor interaktív táblán is remekül használhatnánk a Wordle-t.

Ha gond lenne egy szöveg kiejtése idegen nyelven, akkor jól jöhet az AudioPal . Angol mellett több nyelven, így németül is tud (magyarul nem). Akár diktálás-helyesírás feladatra is lehet használni, igaz csak 600 karakteres szöveget olvas vissza, viszont saját hanggal is van lehetőség rögzítésre. Jó pár évvel ezelőtt szívesen használtam volna hanganyaggyártásra, amikor még nem volt ennyi mozgókép- és hanganyag elérhető, főleg inkább csak szövegek. Már alig várom, hogy olyan ingyenes és jó minőségű alkalmazások legyenek, amik ugyanezt tudják oda-vissza. Ki fogom próbálni párbeszédes feladatoknál. A párokban dolgozó hallgatóknak párbeszédeket kell készíteniük, amit aztán az AudioPal-lal, két szereplő hangján meg fognak szólaltatni. Valahogy így: - Wie heißen Sie? - Mein Name ist Bond, James Bond. A blog névjegye AudioPal-lal: