A longitudinal empirical ICT research

Hanganyagok készítéséhez, vágásához egy ingyenes, könnyen használható szoftver a Mp3 Cutter . De van ingyenes online megoldás is. Ha a hanganyagot videó formában szeretnénk elérhetővé tenni a YouTube-on, akkor pedig már lehetőségünk van saját videóink szerkesztésére .

...a csak gyenge gyerekek tanítása nem működhet a hagyományos formákban, a hagyományos módszerekkel. Lehet, hogy ők kezdtek el először változtatni a saját pedagógiájukon. És ez hozta meg az eredményeket. Vagyis lehet, hogy az „alja” följebb került.  Érdekesek ezek a gondolatok Nahalka István blogjában , a saját eredményeim is egybevágnak ezzel.

Folyamatosan befogadjuk az életünkbe az új technológiákat, pedig nem értjük, hogyan működnek a programok, hogyan hatnak ránk ezek az eszközök. Nem tudunk programozni, fogalmunk sincs róla, hogyan működik pontosan a számítógép, talán nem is érdekel bennünket. Ehelyett abba fektetünk sok energiát, hogy kiderítsük, mire használhatjuk a programokat. Lehet, hogy ez nagy hiba… Képesnek kell lennünk a digitális média torzításainak kiszűrésére és arra, hogy tudatos döntéseket hozzunk, ne pedig a tálcán elénk kínált néhány opció közül válasszunk.   Ha azt szeretnénk, hogy a programok értünk legyenek, de ne uraljanak bennünket, be kell tartanunk a digitális kor tíz parancsolatát. 1. Idő Nem kell mindig elérhetőnek lennie. Az internet aszinkron rendszer, magyarul mindig be van kapcsolva. Douglas Rushkoff arra biztat, mindenki bátran vállalja: az én időm az enyém . 2. Távolság Hosszú távú megoldásokat használni rövid távú helyzetekben, és nem távoktatással próbálkozni helyi konte

Egy korábbi konferencián rákérdeztek, hogy virtuális tanulási környezeteknél, hogyan lehet csökkenteni a csalást. Egy-két ötletem már akkor is volt. Ma viszont azt olvastam, hogy Wales-ben egy amerikai szoftveres megoldást tesztelnek, mellyel otthonról tudnak vizsgázni egyetemi hallgatók. A szoftver a vizsga kezdetén lezárja az internetet és minden olyan dokumentumot, amely összefügg a vizsga anyagával, majd ujjlenyomat-azonosítóval ellenőrzi a gép előtt ülő személyazonosságát. A vizsga teljes időtartama alatt hang- és videofelvétel készül, hogy ellenőrizni lehessen: valódi vizsgakörülmények között történt-e a tesztírás.  A hallgatói érdekképviselet szerint a szoftvert nem lenne szabad használni a hallgatók és a tanárok közötti személyes konzultáció csökkentésére. (Forrás:  Csalás kizárva: otthonról is vizsgázhatnak a brit egyetemisták )

Érdekes írás a peer review-ról : előnyök, hátrányok és egy magánkezdeményezés Martin Weller-től. Peer review-val a Szegedi Neveléstudományi Doktori Iskolán kívül eddig én csak a EARLI JURE-on találkoztam, de hasznos tanácsokat és szempontokat kaptam abban az értékelésben .

Vajon ez igaz lehet 10 órát egyéb céllal a monitorok előtt eltöltő személyekre is? Mindez tehát azt jelenti, hogy a játékok nagyon is jó hatással vannak a szellemi képességekre, ezzel párhuzamosan azonban károsan hathatnak a fizikai állapotra.

Érdekes vita egy mai blogban az oktatásról: Jó-e az elkülönítés az oktatásban? Tavaly is találtam egy hasonlót . És Nahalka István is ezzel a témával foglalkozik a blogjában .

Minden kérdőív adata az SPSS-ben, így a hétvégén indul az adatelemzés. A következő 11 adattáblát elemzem majd: Hallgatóknál (7 adattábla): Tesztek: szintfelmérők és zárótesztek (hallás, szókincs, olvasás, nyelvtan) eredményei Motivációs kérdőív (NYEK) 1. (március) Motivációs kérdőív (NYEK) 2. (május) IKT kérdőív 1. (március) IKT kérdőív 2. (május)  Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanulási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (május)  Tanároknál (4 adattábla): Tanári IKT kérdőív 1. (március) Tanári IKT kérdőív 2. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 1. (március) Tanítási stílus kérdőív (ASSIST) 2. (március)  Az adattáblák elemzése mellett elvégzem még a hallgatói blogbejegyzések kvalitatív elemzését. Ezeket az ASSIST kérdőív eredményeivel összevetem majd. Az elemzés menete a következő lesz: A  teszteknél a leíró statisztikákon túl kétmintás T-próbát nézek kísérleti-kontroll, 1. és 2. évfolyam, illetve nemek bontásában. (1) A márciusi és májusi hallgatói IK

Két napja írtam a magyar fiatalok netezési szokásairól , és megemlítettem, hogy a használt mérőeszközöket felül kell vizsgálni, frissíteni kell őket. Az NHH pedig ezt írja legfrissebb jelentésében : Magyarországon több mint 1,8 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés van, ezen belül több mint 1 millió kábeles. A vezetékes előfizetések mellett gyorsan nő, miközben egyre többen veszik igénybe a mobilinternetes szolgáltatásokat is. A hatóság piackutatási adatai szerint a magyar háztartások közel fele rendelkezik valamilyen szélessávú internet – DSL, kábel, vagy asztali, illetve hordozható számítógépen használt mobilinternetes – előfizetéssel.  Ezt az utóbbi kérdőívekben én is tapasztaltam: egyre többen adtak meg kétféle nethozzáférés-típust , a hagyományos hozzáférések mellett mobilnetet. Az IKT kérdőív kapcsán erre majd ki kell térnem, mint ahogy arra is, hogy az IKT hozzáférés mutatója évről évre javul . Igaz nem reprezentatív a mintám, de akkor is a teljes évfolyam