EUROCALL 2012 #2 - My 1st day presentations

#1

Mai első előadásom:

Students´ online learning attitudes: The perceived benefit of instructivist and constructivist tasks in an individualized online learning module on L2 summary writing (Presenter: Carola Strobl)

Az előadó a Genti Egyetemről érkezett. A kutatási designja hasonló, de fontos, hogy nincs kontroll-kísérleti csoport. (mintaszámról lemaradtam).
Az egyik csoport nyelvtanra fókuszált, a másik a struktúrákra (nem teljesen világos a két csoport közti különbség).

Volt self-assesment is. Nálunk ez igen érdekesen nézne ki.
Kevés visszajelzés a hibákról csökkenti a motivációt (diákvélemény).
Fókuszcsoportos interjúkból kivetít, most épp olvassuk.fél perc múlva összefoglalja (érdekes megoldás).
A diákok szerint a jó szöveg, a hibátlan szöveg
Az előnyöket is hasonlóan vetíti ki (olvassuk, aztán összefoglal).

Összefoglalás jön: self-assessment kevés, kell peer és teacher-assessment is.
Meglepődött, hogy több feedbacket kell adni.
Viccesen kell befejezni, végén egy kis poén a további designhoz, mire kell figyelni jobban a tervezésnél.

A végén kritizálták, hogy a két csoport nem teljesen vált el egymástól, így pontosan nem biztos, hogy relevánsak az eredmények, kontroll-kísérleti felosztás szerencsésebb lett volna.

#2

Végre egy német nyelvvel kapcsolatos előadás (talán az egyetlen):


About Collaboration, Interaction, and the Negotiation of Meaning in Synchronous Written Chats in L2-German (Presenter: Christine Fredriksson)

Svéd egyetemről érkezett, lassan beszél angolul, ami nem baj, csak egy svédtől furcsa. Pont vele futottam össze az ebéd után és örült, hogy végre németül is tud beszélni ennyi angol után.

Kevert csoportról volt szó, különböző szinten voltak voltak native speakerek (NS) is.
8-nak első nyelve volt az első nyelve (Svédországban svéd és az angol után a német a harmadik nyelv. Meglepetés.)
Eredetileg gy szóbeli kommunikációra kidolgozott modellt vett át.
Az adatgyűjtés módja: mixed methods.
A csoportfelosztás::

Ahol NS-ek voltak, a nyelvi struktúrák gazdagabbak voltak (meglepő).
Jönnek a kvantitatív adatok.
Kevés volt az interakció.

Arra kíváncsi lennék, hogy gyűjtötte ki a fórumból a kommenteket és használt-e valami programot az elemzéshez. (szerintem copy-paste és nem).

Elég unalmasak a példák szerintem, nem igazán értem, hogy mi volt a célja a chatelésnek. Volt valami fő téma (szabadidő stb.)? Mi lehetett a tanári instrukció?
Na, meg is kérdezik.
Igen, voltak megadott kérdések, de igazán arra volt kíváncsi, hogy hogyan működik az oktatás. (?!!!)

A szintekre is rákérdeznek, de bizonytalan B1 (nem volt pre-test, szerintem), vannak akik 5 éve tanultak már.

#3

Na ez igen érdekesnek ígérkezik:

Do smart phones affect learners' preferences for mobile language learning? (Presenter: Glenn Stockwell, Esther Stockwell )

Sokan vagyunk, kevés a szék.
Mire jó az okos telefon?
Most jön a "hogyan lehet tanulni velük" rész.
Irodalom:

A diákok nem igazán szeretik használni tanulásra, ellenállnak.
Ezért:

Diákok nagy százaléka (40-80%) 2007-es adat szerint nem akarta használni tanulásra a mobilt. (Eddig nincs újdonság.)

Most jön a kutatási cél:
Az okostelefonok megváltoztatják-e, befolyásolják-e a tanulók nézetét a mobiltelefonnal való nyelvtanulásról?

Japán tanulók adatai (gondolom angolt tanultak):

Ugyanennyi volt a tavalyi adatunk (31%) a Külkeren (meglepetés)

Okostelefon jellemzői: nagy display, blabla (ezt itt most miért?)

Kutatási kérdések részletesen:

Módszerek:
A mintaszám: n=351. A kutatásban voltak az okostelefonnal rendelkezők (51%) és a sima mobiltelefonnal rendelkezők.

Jönnek az eredmények
Japánok nagyon gyakran használják a szociális médiát (meglepetés).
Vannak-e előnyei az ilyen tanulásnak?
Eddig semmi újdonság. leültünk .:(
A mobil sugároz (tanulói vélemény), nevetés (mélypont).

Eredmények tovább.
Tanulói kérdőívek alapján a mobiltelefonok a leghasznosabbak a szókincs és a nyelvtan tanulásánál.

Olvasás, írás a nem mobilosoknál jobb volt (magasabb értékek jöttek ki).

55% szeretné használni a tanuláshoz a mobilját.
Aki nem próbálta még az kevésbé nyitott, de nem nagy a különbség.

Mire használnák a mobilokat még:
M/C-tesztek, lyukasszöveg, hallás.

Leginkább utazás közben használnák, otthon is a gyors net miatt (ezen meglepődött, mert azt gondolta, hogy mobilt inkább házon kívül használják).

Kíváncsi leszek a konklúziókra.

Miket használtak?Milyen appokat használtak nyelvtanulásra.
Szókincs vezet (50%), aztán a hallás, elég magas majdnem 20%.

Mennyit fizetnének az appokért?
Fele semmit. Szintén meglepő :)

Milyen további eszközök vannak?
Csak 5%-nak van tabletje (na, ez meglepő).


Jön a konklúzió

• A mobil tanulási környezetben sok az elterelő tényező, disztraktor (You Tube stb.), ami eltéríthet a tanulástól.
• Sok pszichológiai gátló tényezőt említettek meg még az okostelefon tulajdonosok is, pl. hogy a kis képernyő a tanulás akadálya, vagy hogy nem érzi, hogy ez most tanulás lenne.
• Kicsi az igény a tanulók részéről, hogy az okostelefonokat tanulásra használják (bár ez folyamatosan nő). Érdekes volt, hogy a hagyományos mobillal rendelkezők többen gondolták, hogy az eszköz alkalmas lehet nyelvtanulásra, mint az okostelefonnal rendelkezők.
• A tanulók nem nagyon szeretnek nyelvtanuló appokat használni, első sorban a fizetősségük miatt (fele nem fizetne ezért) vagy mert a tartalom nagyon egyszerű (gagyi), kevés a magyarázat csak gyakorlásra jó, nehézkes a gépelés.
• Az IT osztályoknak azonban foglalkozni kell velük az elterjedtsége miatt (hálózati elérés stb.), de ezek sem csodaeszközök, minden új technológiának megvan a maga hátoldala és ezeket a használatukhoz, elfogadásukhoz ismerni kell.
• Kicsúszunk az időből, de fontos még, hogy az újabb nem jobb, az új technológia nem vezet feltétlenül jobb tanuláshoz.

Véleményem szerint elég sok olyan eredmény van, amit a kutatás előtt meg lehetett volna válaszolni, kevés a hozzáadott eredmény.
Nem tudom érdemes-e erre mozdulni, mintha limitáltak lennének a lehetőségek, talán a tablet jobb irány lenne a kijelző, sok applikáció párosítás miatt.

#4

EUROCALL Teacher Education SIG Symposium  
Pecha Kucha, Antje Neuhoff, Sylvie Thouësny, Shona Whyte, Mirjam Hauck, Sylvia Warnecke, Rebecca Galley, Kristi Jauregi 


Egy érdekes formában zajlik a szimpózium, Pecha Kucha a forma, kb. 6 percet beszélhetnek a résztvevők.
Már 45 perce megy, de még 45 percig tart, lássuk. Folyamatosan sokan jönnek át máshonnan, megtelt a terem.


Sárga cím fehér háttér előtt, nem szépek a diák.

Az előadó táncol az eredmények ismertetése közben, ez igen formabontó pecha kucha. :)
Egyébként nem tartják a 20 mp/dia tempót.

Eddig 4 pecha kucha ment le (ezek szerint az utolsó végét láttam csak), most jönnének a kérdések.
Halkan beszélnek, magukat kérdezik, passzív a közönség, passzívak vagyunk.
Most jönnek a kérdések.



A szünetben egy folyosó-beszélgetésben elhangzott egy projekt (Kelly Project), amelyben kilenc nyelven gyűjtötték össze a 9.000 leggyakoribb szót, igaz német sajnos nincs közte, de (angol alapján) esetleg jobb csoportokkal lehet pótolni ezeket a szavakat.
Érdemes lehet letölteni a szószedete(ke)t.

#5

Same course + different learning environments = different curriculum? (Presenter: Nobue Tanaka-Ellis)

Ez egy kontroll-kísérleti csoportos kutatást mutat be, érdekesnek ígérkezik.
Jön az elmélet: Actor-Network Theory (ANT)

Még egy érdekes prezentációs technika:
amiről beszél, azt kiemeli sárgával. nem lehet eltévedni az előadásközben.
Az itteni gépet használja, nem tudom mi lehet a trükk. (Megkérdeztem: Powerpoint beépített eszköze)

Feladatok alatt honnan szerezték az infót, ki volt az információs forrás.

A személyiségi jogokra Japánban is figyelnek. :)

Most jönnek a csoportkommunikáció jellemzői (elég zsúfolt diák, kevés grafikai többlettel).
Jönnek az eredmények.

További tervek
Laptop lesz a nyerő, a hagyományos osztály csak egyet fog használni, a számítógépes osztály sokat (érdekes gondolat, nem tudom mit lehet ebből kihozni).

Kérdések
A diákoknak van Wifi-hozzáférésük a teremben. Vagyis a könyvesek is használhattak netet (érdekes akkor a csoportfelosztás, hogy miért így történt)

#6

From glosses to learning tools: Do visual aids enhance listening comprehension? (Presenter: Takeshi Sato, Akio Suzuki)

Hallásértési feladatok kidolgozása előtt hátha érdekes lehet a  következő előadás.


Az elmélet háttér

Eredmények

Ez egy 2 in1 előadás, volt egy másik kutatás is (n=20), most erre térünk rá.

Ennek az eredményei:

Konklúziók

Kellenek következő kutatások (mint mindig).