Okostelefonok aránya főiskolai hallgatók körében
2011. január 11-én a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának német nyelvből szintfelmérőt író hallgatói (n=119) egy kérdőívet is kitöltöttek, melyben az okostelefonokkal kapcsolatban is szerepelt hat kérdés. Kitöltött kérdőívből kevesebb érkezett be (n=81). Ebben a posztban ennek eredményeiről lehet röviden olvasni.
1. A kérdőívet kitöltő hallgatók mintegy egyharmada rendelkezett okostelefonnal.
A fenti eredményeket érdemes összevetni a nemzetközi adatokkal. Nem sokat tévedtem a becslésemmel: előzetesen 25-29% közé tippeltem a magyar arányt, de a 32,1% végül az USA szintjének felel meg.
Igaz, ez nem reprezentatív, egy budapesti, népszerű felsőoktatási intézményben biztos, hogy az országos átlag feletti eredmény születik.
2. A "Milyen típussal rendelkezel?" kérdésre csupán 22-en válaszoltak a 81-ből.
A következő konkrét készülékeket említették (páran típusjelzés nélkül válaszoltak): Apple Iphone 3GS, Blackberry 9700 Bold, HTC Magic, iphone, iPhone 4, LG optimus GT540, nokia, Nokia, nokia 5800, Nokia C6, samsung, Samsung, samsung diva, Samsung S5230, Sony Ericsson X10 mini pro, Vodafone 845.
Márkák szerint rendszerezve a következő eredményt kapjuk (említések száma):
Az első három helyen a Samsung (7 említés), Nokia (6 említés) és az iPhone (3 említés) áll.
Elég világosan látszik, hogy az olcsó Android-os telefonok (Samsung, Vodafone 845, Sony Ericsson) a népszerűek a diákok körében. Tehát, ha fejlesztői szemmel közelítünk az eredményekhez, és ha a jövőre koncentrálunk, akkor elterjedtsége miatt az Android-os környezet lehet inkább a nyerő a felsőoktatásban, inkább erre lehet érdemes fejleszteni.
Mobilplatformok elterjedtsége az említett készüléktípusok alapján (százalékosan):
3. A hallgatók többsége (53,1%) nem tudja elképzelni, hogy a jövőben okostelefonon írjon meg tesztet, szintfelmérőt.
4. Ugyanakkor a többség (55,6%) elképzelhetőnek tartja okostelefonok használatát a főiskolai tanításban.
5. Még többen (63%) pedig elképzelhetőnek tartja, hogy az okostelefonok kiváltsák a számítógépeket a főiskolai tanításban.
Ellentmondást érzek a 3. és a 4. 5. kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatban. A hallgatók el tudják képzelni okostelefonok használatát a tanításban, sőt azt is, hogy ezek kiváltsák a számítógépeket, de tesztkitöltésre nem tartják alkalmasnak ezen eszközöket. (A számítógépeket jelenleg a felsőoktatásban nagyon gyakran tesztkitöltésre használják).
Vajon a hallgatók hogyan tudják konkrétan elképzelni az okostelefonok elterjedését? Erre nyilván egy következő kérdőívben lehetne rákérdezni.
Végül álljanak itt a konkrét szöveges, hallgatói visszajelzések (összesen négyen fogalmaztak meg ilyet).
A négy közül három hallgató a kicsi kijelzőt tartja az okostelefonok elterjedését gátló tulajdonságnak. Ezen mondjuk segíthetnek az ilyen eszközök.
Még egyszer kiemelném, hogy a fenti eredmények nem reprezentatívak, de mivel elég kevés adattal rendelkezünk az okostelefonokkal kapcsolatban, érdekesek lehetnek.
1. A kérdőívet kitöltő hallgatók mintegy egyharmada rendelkezett okostelefonnal.
Igaz, ez nem reprezentatív, egy budapesti, népszerű felsőoktatási intézményben biztos, hogy az országos átlag feletti eredmény születik.
2. A "Milyen típussal rendelkezel?" kérdésre csupán 22-en válaszoltak a 81-ből.
A következő konkrét készülékeket említették (páran típusjelzés nélkül válaszoltak): Apple Iphone 3GS, Blackberry 9700 Bold, HTC Magic, iphone, iPhone 4, LG optimus GT540, nokia, Nokia, nokia 5800, Nokia C6, samsung, Samsung, samsung diva, Samsung S5230, Sony Ericsson X10 mini pro, Vodafone 845.
Márkák szerint rendszerezve a következő eredményt kapjuk (említések száma):
Elég világosan látszik, hogy az olcsó Android-os telefonok (Samsung, Vodafone 845, Sony Ericsson) a népszerűek a diákok körében. Tehát, ha fejlesztői szemmel közelítünk az eredményekhez, és ha a jövőre koncentrálunk, akkor elterjedtsége miatt az Android-os környezet lehet inkább a nyerő a felsőoktatásban, inkább erre lehet érdemes fejleszteni.
Mobilplatformok elterjedtsége az említett készüléktípusok alapján (százalékosan):
3. A hallgatók többsége (53,1%) nem tudja elképzelni, hogy a jövőben okostelefonon írjon meg tesztet, szintfelmérőt.
4. Ugyanakkor a többség (55,6%) elképzelhetőnek tartja okostelefonok használatát a főiskolai tanításban.
5. Még többen (63%) pedig elképzelhetőnek tartja, hogy az okostelefonok kiváltsák a számítógépeket a főiskolai tanításban.
Ellentmondást érzek a 3. és a 4. 5. kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatban. A hallgatók el tudják képzelni okostelefonok használatát a tanításban, sőt azt is, hogy ezek kiváltsák a számítógépeket, de tesztkitöltésre nem tartják alkalmasnak ezen eszközöket. (A számítógépeket jelenleg a felsőoktatásban nagyon gyakran tesztkitöltésre használják).
Vajon a hallgatók hogyan tudják konkrétan elképzelni az okostelefonok elterjedését? Erre nyilván egy következő kérdőívben lehetne rákérdezni.
Végül álljanak itt a konkrét szöveges, hallgatói visszajelzések (összesen négyen fogalmaztak meg ilyet).
"Nem szeretnék okostelefonnal szintfelmérőt írni, vagy ezekről tanulni, mivel nem látható át annyira, mert kisebb a képernyője és engem ez zavarna.
A telefonom Samsung 5230-as, lehet rajta internetezni, de sose szoktam, mert a képernyője nem megfelelő."
"Nagyon kis képernyővel rendelkezik ezért rontja a szemet..."
"Túl kicsi a képernyőjük ahhoz."
"Jó dolognak tartom az okostelefont, a mindennapi életben is hasznos, sok korábbi problémámat könnyebben megoldom, mióta ezt használom, azonban nem gondolom, hogy az oktatásban is ezekre kellene hagyatkozni. A számítógépes rendszer jobban megfelel szerintem erre a feladatra, mint egy okostelefon."
A négy közül három hallgató a kicsi kijelzőt tartja az okostelefonok elterjedését gátló tulajdonságnak. Ezen mondjuk segíthetnek az ilyen eszközök.
Még egyszer kiemelném, hogy a fenti eredmények nem reprezentatívak, de mivel elég kevés adattal rendelkezünk az okostelefonokkal kapcsolatban, érdekesek lehetnek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése