Hogy olvasunk a leggyorsabban?
A Nielsen Norman Group négy eszközön vizsgálta az olvasás gyorsaságát. Az elemzésben csak 32-en vettek részt, így reprezentatívnak egyáltalán nem nevezhető.
A résztvevőknek Hemingwaytől kellett olvasniuk egy rövid történetet (kb. 17 perc alatt végeztek vele) négy felületen: nyomtatott formában (könyv), iPad-en, Kindle readeren és PC-n.
Az eredményekről röviden. Gyorsaság:
A leggyorsabban nyomtatott formában olvasunk, iPaden 6,2%-kal, Kindle olvasón 10,7%-kal lassabban.
Elégedettség: Az eszközöket egy 1-től 7-ig terjedő skálán értékelték. A sorrend a következő volt:
1. iPad 5,8
2. Kindle 5,7
3. Könyv 5,6
4. PC 3,7 (eléggé lemaradva a többitől)
A számítógépen nem szeretnek olvasni a diákok, ezt már megtapasztaltam, sokan kinyomtatják a tankönyv szövegeket és úgy olvassák, de a feladatokat már számítógépen, online végzik.
Érdemes esetleg olvasást számítógépen megkönnyítő alternatívákat nyújtani, pl. iReader plugint.
Kiderült még, hogy "a könyvből való olvasás sokkal jobban megnyugtat minket, mintha egy elektronikus eszközt alkalmaznánk, aminek oka, hogy ezek a szerkezetek az emberek többségét a munkára emlékeztetik".
És ha szakirodalmat olvasunk, ami nem kikapcsolódás céljából történik, ha nem nagyon is munkához kötötten?
Na és persze az e-olvasókon hosszú szövegeknél, szakirodalomnál a Ctrl+F funkció sem egy elhanyagolható szempont, amit nyomtatva nem tudunk igénybe venni, pedig néha nagyon hasznos lenne.
Olvasáskutatóknak viszont megfontolandó lenne egy nagyobb mintán történő hasonló vizsgálat.
Olvasáskutatóknak viszont megfontolandó lenne egy nagyobb mintán történő hasonló vizsgálat.
Nyomtatott szöveg előnyei, amik elsőre eszembe jutnak: mobilitás (fotelben vagy akár villamoson is olvashatod) + szöveggel való munka (kiemelés, széljegyzet) + kevésbé megterhelő a szemnek.
VálaszTörlésKindle-t nem próbáltam, csak áruházban nézegettem, a szemnek jónak tűnik, de mivel nincsenek színek, így a kiemelés lehetősége kiesik + ábrák értelmezése is nehézkes.
Az iPad jónak tűnik cikkek olvasására, fényerő állítható, sepia hátérrel egészen sokáig lehet olvasni, de ötszáz oldalas regények olvasásához nem ajánlanám. iBooks alkalmazással kiemeléshez több szín is választható, van könyvjelző, mobimouse-szerű szótár (rákattintasz a szóra, és felbukkan egy buborék a jelentéssel). Kis megjegyzéseket is lehet írni: a szélen post-itot utánzó négyzetbe kicsinyül le. Hátrány: csak billentyűzettel lehet beírni, ami sok kattintgatás, létezik program ahová tollal (stylus) is lehet, de mivel az almacég nem támogatja, a tollat nehéz beszerezni.
Ha jobban elterjed, esetleg olcsóbb lesz, szerintem felválthatja a cikkek kinyomtatását, mert nagyon hasznos, ha a saját átdolgozott változatok egyszerre az embernél lehetnek, illetve a szavakra, kifejezésekre neten is rá lehet keresni egy kattintással. Viszont kérdés, hogy mikor jön el az az idő, amikor a körúti villamoson bátran elő lehet venni...
+ Az iPad tanároknak külön hasznos lehet, különböző alkalmazásokkal elérhető, hogy tabletként (most megnéztem az lsk honlapján: 'vezeték nélküli palatábla' és árban szinte ugyanannyi) funkcionáljon!
Na, ma láttam egy hölgyet Kindle-lel a metrón. Ő bátor volt. :)
VálaszTörlésVan már pár felsőoktatási intézmény, amely nyit az ilyen eszközök felé:
1. http://www.sg.hu/cikkek/77404/bekoszont_az_ipad_korszak_az_oktatasban
2. http://www.sg.hu/cikkek/79684/tablaszamitogep_a_gyongyosi_foiskola_elsoeveseinek
Kérdés, hogy ez csak PR és hallgatócsalogató akció-e vagy tényleg sikerül ezeket az eszközöket szervesen integrálni az oktatásba.
De mindenképp van bennük fantázia, és egy PhD-hallgató kollégával gondolkodunk egy ilyen irányú kutatáson.