BGF jubileumi konferencia - kutatási eredmények

Tegnap prezentáltam a (csak az első hipotézisre vonatkozó) kutatási eredményeket magyarul a BGF jubileumi konferenciáján (a részletes program itt érhető el).
Négy felosztásban mutattam be az eredményeket:

1. nyelvi csoportok bontásában,
2. kísérleti és kontrollcsoportos bontásban,
3. kísérleti és kontrollcsoportos bontásban mintaillesztéssel,
4. a szintfelmérőn azonos pontot elért párok bontásában.

Röviden az eredményekről:

1. Varianciaanalízissel szignifikáns különbség volt a csoportok között, ami az utolsó záróteszten eltűnt (ZH2 p=0,79, F=2,064). Vagyis a gyengébb csoportok a zárótesztek eredményeit alapul véve felzárkóztak. Kísérleti csoportok: 2, 3, 6, 7, kontrollcsoportok: 1, 4, 5, 8. Az első hat csoport már befejezte a két szemeszteres kísérletet, de a 7. és 8. csoport még nem, mivel ők féléves csúszással, 2009. februárban kapcsolódtak be a kísérletbe, így még csak az első tesztek eredményeivel rendelkeznek. Ez utóbbi két csoport 2009. decemberében fogja befejezni a kísérletet. Tervbe van még véve egy utóteszt, melyet a hat régi csoporttal 2009. szeptemberben, a két új csoporttal 2010. februárban fogunk felvenni.
   
   
   
   • Kontrollcsoportoknál komoly fejlődés nem látható, az eredmények nagyjából ugyanabban a tartományban mozognak (kivétel 5. csoport 2. ZH eredménye, de itt a csoport vélhetően gyengébb fele írta csak meg a tesztet). Kivétel az új csoport (8.) , ahol +12% a fejlődés. Itt nagyon érdekes lesz a további teljesítmény a következő szemeszterben.
   • Mindegyik kísérleti csoport az első szintfelmérő eredménye felett teljesített, ugyanakkor a szórás értékek nem változtak úgy, hogy kijelenthető legyen, a csoport homogenizálódott.
   • Egyetlen csoport ( a kísérleti 6.) teljesített folyamatosan jobban, az előző teszt eredménye felett.
   • Minél erősebb egy csoport, annál nehezebb a fejlesztés, és fordítva. Érdekes lesz az új (7.) csoport eredménye, akik +4%-ot fejlődtek az első szintfelmérőhöz képest. Ha ők folyamatosan jobban fognak teljesíteni, rácáfolnak a korábbi erősebb csoportok eredményeire. Jelenleg egyébként úgy tűnik, hogy felzárkóztató céllal, gyengébb csoportoknál az IKT eszközök használata nagy lehetőségeket rejt magában.
     
   
   
   
2. Ha a nyolc nyelvi csoportot dichotóm felosztásban kísérleti és kontrollcsoportba (egyaránt 4-4 csoport) osztjuk, akkor szignifikáns különbség csak a két szintfelmérő esetében mutatkozik, a záróteszteknél már nem. Vagyis a záróteszteknél a kísérleti csoportok ledolgozták a hátrányukat. A második zárótesztnél (2. ZH) a kísérleti csoport 1%-ra feljött. Érdekes még, hogy a hallásértés és a szókincs eredményei a kísérleti csoportnál mindig jobbak, olvasásértés és a nyelvtan pedig a kontrollcsoportnál.
   
   
   
3. Mintaillesztés után szignifikáns különbség csak a 2. záróteszt (2.ZH) hallásértés feladatánál mutatkozik a kísérleti csoport javára. A kísérleti csoport mindig jobban teljesített a hallásértés feladatokon.
   
   
   
   
   • Érdekes, hogy a kísérleti csoport a csak nyelvtani ismereteket mérő 2. szintfelmérőn sokkal (de nem szignifikánsan) rosszabbul (8%-kal) teljesített, mint a kontrollcsoport, ugyanakkor a hallás- és, olvasásértést, szókincset és nyelvtani ismereteket mérő záróteszteken jobban teljesített, a második zárótesztnél 7%-kal jobban.
     
   
   
   
4. A párképzésnél az ugyanolyan szintfelmérő elért hallgatókat egy csoportba soroltuk, így 73 hallgatót 18 csoportba sikerült besorolni. A csoportba tartozó hallgatók eredményét minden tesztnél és azok részfeladatainál megvizsgáltuk és a legjobb pontszámot elért hallgatónak a csoport létszáma -1 pontot adva végigpontoztuk a csoportot. Ezt követően egy kétmintás t-próbával megnéztük, hogy a kontroll vagy a kísérleti csoportba tartozó hallgatók értek el több pontot.
   
   
   
   
   • Szignifikáns különbség sehol sincs, de a kísérleti csoportba tartozó hallgatók átlagpontjai mindig magasabbak.
   
   A párképzést azonban még egyszer végig fogom nézni, mégpedig egyenként, hogy ki hogyan fejlődött egyénileg. Vizsgálni fogom továbbá az alacsony IKT aktivitás korrelációját ez eredményekkel. Ez az IKT mutató volt a legalacsonyabb az összes közül, és feltevésem szerint emiatt nem mutatható ki szignifikáns különbség a kísérleti és kontrollcsoport között. Ez azonba kicsit csúszni fog, mert a következő hetekben más tanulmányokra kell koncentrálnom.
   
   
   

Ma elkészült a debreceni konferencia programja.