PBL feladat: prezentáció
Ma prezentált az első csoport (6.) Több apró technikai gond miatt kicsit késve kezdtünk, de minden belefért. Ráadásul a kamera több percen át a plafont vette, mert nem volt meghúzva a csavar az állványon, a technikus kiment, én meg késve vettem észre. :(
Viszont megdöbbentett a hallgatók passzivitása. Vagy a feladat volt rossz és nem motivált kellőképpen (szerintem mondjuk nem, de nyilván én nem vagyok kellőképpen objektív), vagy olyan szinten nincs véleményük a hallgatóknak dolgokról (ráadásul, amik testközelből érintik őket), ami minden korábbi elképzelésemet felülmúlja. Ha mondanak valamit, akkor valami nagyon általánosat ("es war gut"), és ha megkérdezem, hogy pontosan mire gondolnak, akkor se kép, se hang. Siralmas. És nem nyelvileg. A hozzáállás. Egymást sem érdeklik. Nekem ez kisebbfajta sokk volt.
Akik jók és egyáltalán van véleményük: V.A. (A csoport), aki kézzel rajzolt térképet készített minden csoportnak (!), továbbá B.CS., K.ZS., Cz.T (D csoport).
A kézzel rajzolt térkép:
Viszont megdöbbentett a hallgatók passzivitása. Vagy a feladat volt rossz és nem motivált kellőképpen (szerintem mondjuk nem, de nyilván én nem vagyok kellőképpen objektív), vagy olyan szinten nincs véleményük a hallgatóknak dolgokról (ráadásul, amik testközelből érintik őket), ami minden korábbi elképzelésemet felülmúlja. Ha mondanak valamit, akkor valami nagyon általánosat ("es war gut"), és ha megkérdezem, hogy pontosan mire gondolnak, akkor se kép, se hang. Siralmas. És nem nyelvileg. A hozzáállás. Egymást sem érdeklik. Nekem ez kisebbfajta sokk volt.
Akik jók és egyáltalán van véleményük: V.A. (A csoport), aki kézzel rajzolt térképet készített minden csoportnak (!), továbbá B.CS., K.ZS., Cz.T (D csoport).
A kézzel rajzolt térkép:
K: Lehet, hogy a technikai eszközök és az ilyen környezet elkényelmesít?
VálaszTörlésV: Az aktív tábla a diákok számára érthetőbbé teheti az anyagot, mert azt komplex módon képes szemléltetni, ugyanakkor a diákok lustaságát és az eszköztől való függőségét is kiválthatja. (Cutrim Schmid, 2008)